Igazság vérben áztatva.

14.Fejezet

A hajnal első sugarai ugyan abban a pózban érte őket, mint ahogy este elhelyezkedtek. Eren ugyan úgy az ablakon bámult ki, míg Levi a könyvét olvasta. Egyikük sem akart megszólalni este, hogy aludni kellene és nem azért, mert kínosan érezték magukat ép ellenkezőleg; a kellemes csendet vétek lett volna ilyesmivel megzavarni. A szemérmetlen pillantások még így sem maradtak el mind a kettő tekintette néha a másikra tévedt, hogy aztán összeakadjon. Egyikük sem kapta el azt zavartan, csak percek multán komótosan emelték vissza fejüket eredeti pozíciójukba.

Lassan mindenki felkelt Eren pedig körbe vezette a csapatot, akik ha lehetet mindent megbámultak. A barnahajú néha egész viccesnek találta a dolgot, de ezt jól leplezte csak néha csillant meg a szemében a nevetős fény, amit Levi rendszerint el is csípett. Ő a maga módján nézte meg a dolgokat: nem túl feltűnően, mégis mindent megjegyezve. Végig figyelve a mellette sétáló férfit. A reggeli ugyan elmaradt, de az edzést megtartották hála a bírtok hatalmas erdős területének, ahol remekül lehet használni a manőver felszerelést. Hanji még korán reggel néhány katona elébe ment Mikasa és Armin társaságában, hogy ők vegyék át a szekeret, amin a nőstény óriást szállították a kúria pincéjébe. Erwin parancsnok azt is megosztotta Erennel a reggeli séta folyamán, hogy most már ő is nyugodtan lemehet Annie kristályához; természetesen szigorúan csak a hadnagy társaságában illetve, hogy a különleges egység és két barátja fogja azt őrizni. A barnahajú csak összehúzott szemekkel hümmögött. Egyértelmű volt, hogy valami nem tetszik neki és ez valószínű a két barátjával volt egybe köthető, de tekintve, hogy ő nem tette szóvá más se. Az ebédet mindenki csendben fogyasztotta, de a vendéglátót ma még senki se pillantotta meg és ezt az asztalnál ülve szóvá is tették. Az asztal, aminél az egész felderítő egység elférhetett volna, egy hatalmas ebédlőben volt és az ételek legalább annyira változatosak Hanji szerint - ugyan is idő közben ők is visszatértek - mint az óriások. Látva az értetlen tekintetteket rögtön sorolni kezdte hány fajta is van; amiből a kilenc titán sem maradhatott ki, de mivel Levi nem alud az éjjel még annyit sem, mint szokott kissé ingerültebb volt mint általában és ehhez mérten csitította el az osztagvezetőt is. Miután mindenki kissé nyugodtabban evet Eren a kérdésre is válaszolt.

- Historiának sok dolga van. Szólítja a kötelesség, így majd csak este vacsorázik velünk. Utána pedig rátérhetünk arra, amiért itt vagyunk. Este elmeséljük a Reiss család történetét és Grisha Jeager egyik bűnét. - Az ételt turkálta a tányéron miközben beszélt és úgy tűnt egyáltalán nincs szándékában felnézni csak a végén pillantott a többiekre, akkor is csak egy másodperc erejéig.

- Grisha Jeager bűne? - Vonta föl szemöldökét Erwin, aki először az acélkék tekintetben kereste a választ hátha az tudja, de csalódnia kellet. Így inkább most az egyenesen rá néző egészen zöldnek ható szempárban kutatta azt.

- Igen! Apámnak sok bűne volt és ez az egyik legsúlyosabb. Azt hiszem, attól függ, kinek a szempontjából nézzük. Valaki szerint ez nem bűn megint más szerint ez eltörpül a többi mellet. Embere válogatja.......vagy inkább származása. - Az utolsó szavakat szinte csak suttogta, de a szobában lévő csönd miatt még ez is ép elég hangos volt, hogy mindenki hallja. Látszott, hogy elege van a kérdésekből pedig alig tettek föl egyet. Levi észrevette, hogy ma a szokásosnál is magának valóbb valószínű a kialvatlanságtól.

- Származás? Ezt hogy érted? - Kíváncsiskodott Hanji, mire Levi és Mikasa egyszerre ajándékozták meg egy szúrós pillantással, de már késő volt. Eren csak sóhajtott. Egyértelmű volt, hogy inkább teljesen egyedül lenne mintsem itt, a többiek társaságában, de mivel nem volt ilyen szerencséje és tiszteletlen sem szeretet volna lenni így kénytelen volt valamiféle választ adni.