I think I love him

29.

November 18. Szerda

- Panaszkodtak magára a tanárok. - hallottam Ryan lágy hangját, mikor indultam ki a teremből. - Beszélnünk kéne erről. - fogta meg karomat, kéztetve arra, hogy forduljak meg. Bezárta az ajtót, majd megszólaltam.
- Szerintem semmiről nem kéne beszélnünk. Nem hiszem, hogy más tanítványával is beszélget azért, mert panaszkodnak rá. - tettem kezem a kilincsre, de ismét megszólalt.
- Az osztályfőnököd vagyok, ezért szeretnék beszélni róla. Semmi másért. Remélem tudod, hogy jó jegyeket kell szerezned, ha tovább akarsz tanulni, és biztos vagyok benne, hogy tovább akarsz tanulni. Szerintem jobb lenne, ha most egy kis időre hanyagolnád az amerikai focit, és a barátaiddal sem mennél sehová. Inkább ülj le tanulni és..
- Maga ne mondja meg nekem, hogy mit csináljak. Nagyon elegem van már abból, hogy folyton próbál beleszólni az életembe. - ordítottam a képébe.
- Én nem szólok bele. Én csak jót akarok, és nem akarom, hogy elbaszd a jövődet, mert nem vagy képes tanulni. - szűrte ki fogai között.
- Tudja mit? Csak hagyjon békén. Kúrvára nem vagyok kíváncsi a véleményére se. - hagytam faképnél.

- Minden rendben, Leia? - karolt át Elton.
- Igen, igen. - mosolyogtam rá.
- Nem megyünk ma el valahova kajálni? - kérdezte Sam.
- Nekem most nem jó, de majd bepótoljuk. - mondtam miközben bementünk az egyik terembe.

Hazafelé gyalogoltam, mert a buszt szokás szerint lekéstem, és nem volt kedvem várni a következőre.

A szobámban ülve olvasgattam a törit, és a fizikát, amikot üzenet érkezett.

Emma🥰:
Na, mesélj! Mi a baj?

Leia☻:
honnan veszed, hogy van valami bajom? nincs semmi baj.

Emma🥰:
Csak úgy tudok segíteni, ha elmondod.

Leia☻:
ha van is bajom, azt nem mondhatom el

Emma🥰:
Na, szóval még is van valami baj💁🏼‍♀️

Leia☻:
🙄🙄
ez most miért ilyen fontos?

Emma🥰:
Mert a testvérem vagy, és lehet, hogy mostanában nem beszélünk annyit, és nem is találkozunk sokat, de attól még fontos vagy nekem, és szeretlek, és nem szeretlek úgy látni, hogy a halált kívánod magadnak.

Leia☻:
nem kívánom magamnak a halált

Emma🥰:
Jó, akkor úgy mondom, hogy nincs életkedved. Szóval, megint azt fogod csinálni, mint régen, hogy semmit nem mondasz el nekem, vagy megnyílsz?
látta 17:04
Figyelj, Leia. Tudom, hogy nagyon nehezen tudsz megnyílni az embereknek, de én tényleg segíteni akarok, és akármi miatt is vagy szomorú én nem ítéllek el.

Leia☻:
de már kezdd rendbe jönni minden. már sokkal jobban vagyok, mint voltam.

Emma🥰:
Akkor kezdd az elején.
Mi volt a baj?
látta 17:13

Leia☻:
meg kell ígérned, hogy nem mondod el senkinek

Emma🥰:
Ígérem

Leia☻:
de ugye akkor nem fogsz elítélni?🥺

Emma🥰:
Nem foglak

Leia☻:
de csak röviden
volt egy srác, akivel összejöttem, de azt mondta, hogy fejezzük be az egészet, és hogy ezzel csak jót akar nekem. meg azt is mondta, hogy szeret.
aztán elhatároztam, hogy mindent megteszek, hogy kiszeressek belőle, és nagyjából sikerült is szerintem, de mégis szíven üt, mikor beszól nekem, vagy akármi

Emma🥰:
De miért nem lehettek együtt?
Nem igazán értem a logikáját🤔
Ha tényleg szeret, akkor miért ne lehetnétek együtt?🤦🏼‍♀️

Leia☻:
azért Emma, mert ő a tanárom :)
látta 17:28
Emma?
miért nem írsz vissza?
azt mondtad nem fogsz elítélni :((
látta 17:46
Emma?🥺

Emma🥰:
Nem ítéllek el. Csak kellett egy kis idő, mire megemésztettem ezt az információt.
Legalább jól néz ki? Kérlek csak mondd, hogy nem egy idős bácsika.

Leia☻:

Emma🥰:
🙂🙃
Megértelek 🙂

Leia☻:
lol
nagyon ki vagy most rám akadva?
:(

Emma🥰:
Nem
Örülök, hogy elmondtad
És amúgy egy ilyen helyes paliba én is belezúgnék xd
Ez amúgy mikori kép?

Leia☻:
mikor még együtt voltunk, akkor küldte

Emma🥰:
És most miatta vagy szomorú?

Leia☻:
nem, már nem érdekel
csak rosszul esett a beszólása
de már egyáltalán nem érdekel