Kint hangos a város,
De bent a csend halálos.
A hangulat szürke.
Elnyújtott képek,
Homályos emlékek.
Csak ennyiből állunk.
Álmokat hajszolunk
És lassan elmúlunk.
Saját múltunkba fúlunk.
Elnyomva önmagunk
Azt mondjuk, jól vagyunk.
Magunknak hazudunk.
Fekete a fátyol.
Szívem veled gyászol
De a falak nem omlanak.
Ajkamon alszanak
Azok a szavak.
A lapok besárgulnak,
A karcok már halványulnak.
