One Shot Bts

Jeon Jungkook

Maffia

Jeon Jungkook feleségének lenni milyen?
Öszintén szóval nehéz.
Főleg ha egy maffia főnök és meg annyi vetélytársa van.
Mivel aludnom kénne, de nem tudok, ledarálom gyorsan hogyan is ismerkedtünk meg.

Szóval, az apám is maffia és hát a szüleink jobba vannak és Joen már tizenhatévesen át vette az írányitást apjától.
Akor volt 18 én meg 17 éves, mikor megint találkoztunk egy véletlen folytán, ami annyira nem volt az. Nem értem mé mondtam.
Csak nagyon ránk szálltak az Orosz buzik és elkelet otthonról menni és hozzájuk mentünk.
Elsőnap csak rámpillantot és apámal kezdtek el beszélni.
Anyám Mrs.Jeonal volt el.
Én meg egyedül, mert senkit nem érdekeltem.
****
- Jónapot.- álltam meg a kertész mellet.
- Kisasszony.- hajolt meg és folytatta munkáját.
- Szia Gureum.- hajolok le megsimogtni a kis fehér kutyát.- Segithetek valamiben?- huzom ki magam.
- Nem kell.- mosolyog kedvesen.
- Rendben.- sohajtok. - Gyere Gureum játszunk. - futok előre.
Egész délután játszotunk és hemperegtünk a földön. Hát a ruhám saras lett és fűves. De valahogy nem érdekelt.
Jött szólni egy szólgáló lány hogy már mindenki engem vár az étkezdében.
Gyorsan pattantam fel és nyomomban a kutyusal törtettünk be.
- Sajnálom ha megvárakoztattam magukat.- lihegek egyet kicsit.
Anyám idegessen néz, apám meg mosolyogva ahogy a többiek is.
Nem értem miért.
A melletem lévő tükörbe nézek és a hajamba fűszállak a ruhám meg tényleg tiszta koszos. Ezen felnevetek, ahogyan kinézek.
- Jung T/N! Ez szerinted vicces? Hogyan nézel ki?!- és már mindenki kuncogot anyu kivételével.
- Nyugi Gureum.- veszem fel a kutyát.- Nem bánt, max megtiltja a fincsi kaját.- puszilom meg.
- Tedd le azt a kutyát és menjél átöltözni majd gyere le! Sajnálom a viselkedését.- néz Jeonékra.
- Nem vagyok éhes. De azé felmegyek.- fordulok sarkon.- Nyugika, majd megyünk a konyhába. - súgom a kutyának aki megnyalja erre az arcom.
A kedves néni adót nekünk mindent és elment valamerre. A kezembe fogva eszek és etettem a kutyát.
- Nemtudtam hogy ez a szobád.- ilyedek meg.
- Én sajnálom.- fordulok meg.
- Nyugodtan egyél.- állit meg, ugyan is mentem volna fel. - Szia, kis haver.- veszi át a kutyát, aki örömel fogadja.
- Nagyon aranyos egy kutya.- mosolygok.
- Az.- néz rám. - Köszi hogy törödsz vele. Nekem sajnos nincs időm rá.
- Nem tesz semmit. Nem tudok semmi mást csinálni itt. Még enni se engednek rendesen.- nézek mérgesen. Ezen nevet.
- Szóval T/N.
- Igen, Jungkook. Oh, bocsi.- veszem észre hogy becézem és tegezem is. Hülye lány.
- Nyugodtan.- nevet.- Hiszen egy koruak vagyunk.
- Ohh hát rendben.- mosolygok.

Olyan kis naiv voltam, hiszen a szüleik küldték utánam. És ezt pár hét után hallodtam meg a szüleiktől. Mindig utánam küldték.
- Jungkook te hazudtál! - kiabálok kint vele a teraszon.- Elhitettél velem mindent! Hallodtam a szüleidet!- persze megy a party, a mi eljegyzési partynk.
- Megtudom magyarázni.- lép közel hozzám.
- Nem érdekel.- mennék el és vissza ránt és ajkaimra hajol.
- Igy volt, de minden megváltozott.
- Utálak.- mondom siros hangon.
- Szerelmem, ne mondj ilyeneket.- ellököm őt.
- Adj időt.- hagyom ott.

Napok teltek el és mindenki az esküvővel van elfoglalva. De én már nem vagyok biztos ebben az egészben.

- Hyung, erre van szükségem.- püfölöm a box zsákot.
- Tudom.- vigyorog. - Küzdünk?
- Aha- mosolygok vissza.

- Ez nem ér.- mondja összegörnyedve és fogja Azt a pontját.
- Sajnálom.- huzom fel és rám esik. Persze a földön végezük, inkább ő rajtam. Ezen meg jót nevetünk.
- Nehéz vagy!- probálom lelökni.
- Ah, szerelmem azt hittem szeretsz?
- Ohh, Alahandro szeretlek de Huanmigel könyebb.
- Ezé nem szabaduslz.- ölel szorosabban.
- Ne már! Chim!
- Szállj le róla!- jött a jól ismert hang, csak most ideg és féltékenység áradt belőle.
Azonal felpattantunk és Chim egy puszi után ment is, persze Jungkook gyilkolva nézte.
- Elvagy jegyezve, nem sokára feleség leszel! És ilyeneket csinálsz?
- Nem olyan biztos ez. Hazudtált.- idegesen fujtat majd felugrik és derekamra fogva von magához. Szorosan ölel és nem akar engedni, vissza ölelek és pipiskedve nyakába puszilok. - Szeretsz?
- Mindenél jobban. Nélküled nem tudok élni. Az elején tényleg úgy volt, de megismertelek jobban. Te vagy életem szerelme.
- Szeretlek.- csókolom meg.
- Akor hozzám jösz?
- Igen.

Szóval összeházasodtunk lassan két éve. Hogy megy az idő.
- Miért nem aludsz?- húzz magához és csókol hajamba.
- Nem tudok.- bújok hozzá. - Szeretlek.
- Én is szeretlek. - ölel szorosabban.
Igen, örülten szerelmes vagyok belé és egyáltalán nem bánom hogy megbocsátottam neki.