One Shot Bts

Kim Taehyung

Emlékek nélkül8/8

Pár nap múlva otthon is tudhattam magam, és két nap múlva esküvő.
Persze, azután az eset után Taehyungal jól éreztük magunkat és egyszer a fogadó előtt, eljátszottuk a szerelmes párt.
Vissza emlékezve is vicces még.
Sajnos magányosan töltöm az időt és azon gondolkozom, mi lett volna ha?
Ha, ott maradunk . Vajon, lett volna köztünk bármi is? Hiszen érezzük mind a ketten ezt a vonzalmat, lehetetlen hogy ne  érezze ő is! Tudom, hogy ő is azt érzi amit én! A szerelmet. Tudom a nézéséből, ahogy viselkedik velem.
Miért nem lép? Miért nem mer? Miért nem vallja be?
Annyira hiányzik a vele töltött idő. Olyan rettentőn, magányos vagyok és szomorú.
Ha hozzá megyek ahhoz a bohóchoz, akkor nincs vissza út. Végleg vele kell maradnom, és nem számít kihez húz a szívem.

Eljött az esküvő napja.
Ruhámban állok apám mellett, aki be kísér.
De
De tegnap még egy levelet küldettem, titokba Taehyungnak.
Leírtam, mindent amit érzek.

Felcsendül az ismerős dalam és nyílnak az ajtók. Lassan sétálunk be, magamban már ezer egyszer meghaltam.
Látom ahogy Hanaék szomorúan néznek rám, de valahogy nem tud érdekelni a dolog.
Eszembe jut Taehyung, és hogy hiába hogy szegény, én úgy is vele lennék.
Nem érdekel milyen származású, szeretem.
Apu egy arc csók után át ad, leendő  férjemnek. Egész végig bambulok és Taehyung, mosolya, nevetése jár a fejembe.

- Kisasszony.- szól a pap ezért rá kapom a fejem.

- Tessék?- nézek rá.

- Akarja-e az itt jelen lévő Lim Chang Kyun?

- Én...- nézek Changre.- Én...- nézek tovább anyámékra, akik tátogják az igent. -Én.....

- Tiltakozom!- ront be Taehyung.

- Hál istennek.- sóhajtok fel.

- Ez az!- ugrik fel Hana mosolyogva.

- Mit képzelsz?!- kell fel apám.

- Taehyung!- kapom fel ruhám és indulok meg felé, de elkapja a csuklómat apám.

- Mit képzelsz?!- kiabál rám.

- Azt amit már rég kellett volna! Én nem szeretem Changet! Én Taehyungot szeretem!- tépem ki csuklómat és szaladok Taehyung felé.
Egyből ajkait vettem célba, derekamat megfogva emelt fel és viszonozta.

- Miért hazudtál?- súgom ajkaira.

- Miről beszélsz?- néz értettet lenül.

- Az első csók, mindent eszembe jutatott ott.

- Mi?- nyílnak tányér méretűre szemei.

- Miért? - lehajtsa a fejét.

- Nem akartam, hogy egy ilyen emberrel legyél mint én.

- Egy olyannal akit szeretek?- emelem fel fejét.

- Nem! Egy szegény szolgáló fiúval, aki nem tud adni semmit neked.

- Csak a szerelmet.- ölelem meg.- Szeretlek.

- Én is szeretlek és sajnálom. - bújik ölelésembe.

- Akkor lesz esküvő vagy nem?- kérdezi Hana, amin nevetni kezdünk.

- Szívem.- ülteti le Jimin őt.

- Hozzám jössz?- válik el tőlem.

- Igen!- fogadom el kezét.

- Uram elveszem a lányát, mert szeretem.- állunk meg apu előtt.

- Egyáltalán nem támogatom. De menjél hozzá.- néz rám.

- Köszönöm.

- Így hát hozzá mentem feleségül. És egyáltalán nem bánom.- fejezem be történetemet, Marknak és Haninak a két gyerekünknek.

- Még egyezer!- kérlelnek.

- Nem, alvás.- jön be Tae.- Jó éjszakát.- puszilja meg őket, azután én is.

- Tényleg nem bántad meg?- fordít magával szembe.

- Egyáltalán nem. És van egy hírem.- vigyorgok rá.

- Mi?- húz magához. Megfogom kezét és hasamra teszem.

- Azt hiszem egyel többen leszünk.-nézek fel rá.

- Annyira szeretlek.- húz magához egy csókra.

Itt is az utolsó rész❤️ Remélem tetszet💜