az éjszakáról
álmodtam, melyben ketten
ültünk, bágyadtansmároltunk sokat
nyálasan, viszkit ittunk
ősszel hármasban.réten feküdtünk:
vártuk, míg a Nap lemegy,
zöld fű volt ágyunkaz éj mélyében
csillagok a takarónk,
közös világunk.íme életem első haikuja... látszik, hogy még béna vagyok :')