Baekhyunal kocsiba pattanva mentünk le Rosehoz aki amint meglátott minket meglepődött de beengedett mi pedig egyből körbenéztünk. Egy kis szó váltásba kezdett barátomal én pedig-mint aki otthon érzi magát-el kezdtem járkálni és felmértem mindent. A ház hatalmas kívül belül. Egy hatalmas tér ben vagyunk és bal és jobb oldali részeken van egy egy üveg ajtó amik mögött van a nappali-bal oldalt-és a konyha-jobb oldat. A nappali felé vettem az irányt ahol csak három szövet bör fotel van na meg egy kis asztal na meg egy zongora. Na meg a kertre nyílő ajtó ami szintén üveg de ki van nyitva így elindultam de megtorpantam. Nem tudom, hogy miért vagy, hogy mi okbol de inkább vissza mentem a két alapjáraton furcsa lényhez akik csendben álltak gondolom engem vártak.
Rose elindult az ebédlő felé így mi követtük. Amint be léptünk egy nagy üveg étkező asztal tárult elénk mögötte szürke szövet székekel és a konyha jobb oldalt van bal oldalt pedig a nagyobb társas nappali.
-Yeol kérlek te menj fel a dolgozó szobámba Igor meg mutatja merre van-néz rám a lány.
A mellém érkező kábé velem egy magas és velem egy korú csávóra nézek aki int, hogy menjek utána. Baekhyun bíztatóen elmosolyodott én pedig ebből tudtam, hogy már tud valamit amit én nem ami kissé idegesített de csak bolintottam és az Igor nevezetű pali után mentem akivel fel mentünk a jobb szárny részhez és egy irodai ajtó elé állva magamra hagyott. Furcsáltam a hekyzetet de csak sóhajtottam és be mentem a helyiségbe ahol már ott ült Ő. Egy fekete farmer nadrág ami lábaira simult, egy fehér ing mint "munka ruha".
A lány akit magamnak akarok de nem tudom mi okból ráadásúl most még a neve se jut az eszembe de hát mit akarok csórikám azt se tudja ki vagyok és valószínűleg nem is emlékszik rám az este folyamán történtekről amit nem is bánom mert így vissza emlékezve szégyelem magam.
-Magam ki? És hol van Rosé kisasszony?- a lány ijedten néz és feláll.
-Én..É....-őt nézem és latszik rajta, hogy ő se érti a helyzetet.
Kényelmetlenűl érzen magam, hogy dadogok. Hát mit vártam?! Én vagyok Park Chanyeol én maga vagyok a félisten akiért mindenki olvad én vagyok a magabiztoság legjobb mintája! Sose dadogok. Na jó..amikor zavarban vagyok akkor igen meg mikor hazudok annak akit szeretek.
Nagy sóhaj hagyta el torkom majd őt nézem.
-Én Park Chanyeol vagyok és tudod mi már találkoztunk-le ültem vele szembe.
-Te vagy az a férfi aki engem üldözött! Még van képed ide jönni?! És ácsi! Minek vagy itt?-ült le velem szembe és értettlenűl néz engem.
-Ahm igen én vagyok-dőltem hátra-Először is bocsánatott szeretnék kérni, hogy múlt este csak úgy le tánadtalak na meg a többiek is.. én csak..-szemébe néztem. Láttam szemében, hogy nem haragszik pedig lenne rá oka.
-Miért van itt? A kisasszony miért mondta azt, hogy fontos dologról van szó?-tette karba kezeit mellkasa előtt-Maga lenne az a fontos dolog nem?-kérdesére válaszom csak egy bolintás-Akkor mondja meg, hogy minek van itt?
-Nos..khm..Azért vagyok itt, hogy..-torkom köszörültem.
Most muszály hitelesnek lennie a hazudásomnak! Chanyeol szedd össze magad mert ez nem mehet így! Hazudj már basza meg!
A magammal le vágott veszekedés után rá emeltem tekintettem és láttam, hogy várja a válaszom.
-Azért vagyok itt, hogy munka lehetőséget adjak neked. Legyél nálam takarító vagy épp bejáró nő-kezeim összekulcsolva tettem ölembe mire válasza az volt, hogy fel állt és ki rohant én meg ott ültem meglepve majd az ajtóra néztem majd a hült helyére majd fel pattanva rohantam ki.
Amint le értem mindenki rám kapta tekintetét. Baekhyunon láttam, hogy mindjárt kinevet, Rose pedig bele ment a játékba mert amint a lány elmesélte a fent történteket bolintott, hogy.
-Sook ne hidd azt, hogy meguntalak vagy valami mert csodás munkát végzel de viszont Park úrnak nagyobb szüksége van rad mint nekem. Mert Ő..nos..Oda tudod kell a női tudomány-vakarta meg kínosan tarkóját.
Úgy éreztem magam mint egy vasárnapi misén mert 5perc néma csöndben csak a kinti kutyáknak a morgása hallatszódót ugyan is játszanak -az ő hangjuk adja a zongora hangját.
-Muszály mennem?-hangja halk volt és ebből értettem, hogy nem akar jönni. Rose rám pillantott mire én csak megráztam fejem.
-N-nem..-mondta tétovázva. Baekhyunal egymásra néztünk.
-Sook...nem mennél el legalább megnézni? Hm? Kérlek-Rose kezeit a lány vállára tette aki nagyott sohajtott.
-De ha nem tetszik vissza hoznak! Nem fogok senki kedvéért gyalogolni-szigorú hangnemben mondta. Mosolyogva bolintottam mikor rám pillantottak majd együtt mi hárman-Baek, Ae, és én-elindultunk ki a kocsimhoz.
Elköszöntünk a boszitól majd kocsiba pattanva vezetem haza. Furcsa érzésem volt, hogy ott ül hátúl de a vissza pillantob oda oda pislantottam és néztem ahogy bámúl ki az ablakon.
Amint hozzám értünk kíváncsian nézelődött ami tetszett. Tettszett, hogy itt van a házamban és nézelődik és van, hogy megfogdoss mindent.
Egy bő két órás háztúrázás után elterültem a kanapén ugyan is mindenhova mentem vele.
-Na mi van colos csak nem elfáradtál?-gúnyos megjegyzése tettszett amin mosolyogtam.
-Hallgas törpe-szusszantottam egyett majd a mellettem álldogáló lanyra néztem. Elvesztem szemeiben ahogy Ő is az enyémekben megérintetten haja alját és magamban konstantáltam, hogy puha.
Simogattam picit, tekergettem ujjaimközött majd elengedtem mert Baek szolt, hogy kaja. A lány megindult a hang irányába én pedig felülve bámultam Őt hátulról.
Mi tagadás..Jobb segge van mint Baekhyunak.
ВЫ ЧИТАЕТЕ
Kegyetlenség Felsőfokon
ФанфикPark Chanyeol egy híres Koreai cég igazgatója aki igen csak kicsapongó életet él mivel egy bűnszervezet vezére is. Mint álltalában Ő is egy maffiavezér ráadásul a kegyetlenebbik fajta. De! Mi van akkor ha hirtelen váratlan szerelembe esik ez a férfi...