Második szirom

1K 41 13
                                    

- Sasuke, nyugodj már meg! - ordította Karin erélyesen, mikor az előtte, a betegágyon fekvő ninja őrjöngve felpattant, és lesöpörte az összes orvosi felszerelést az asztalról, amik nagy csörömpöléssel értek földet.

A vöröshajú lány idegesen feljebb tolta a szemüvegét, majd az üvegszilánkokon átsétálva, a fiú elé érve megmarkolta a vállát olyan erővel, hogy a körmei belemélyedtek Sasuke fehér bőrébe.

- Fejezd be... - sziszegte fenyegetően.

- Csinálj valamit – Sasuke leseperte a lány kezeit. Kialvatlan szemei villámokat szórtak.

- Na, és mit?! Megvizsgáltalak. Nincs semmi rendellenesség!

- Akkor miért nem tudok aludni éjjelente?! - a ninja megragadta Karin gallérját és megemelte. - Nem volt semmi bajom eddig. Mióta megérkeztünk ide, egy hete, azóta nem tudom lehunyni a szemem. Derítsd ki, mi okozza, különben kitöröm a nyakad.

- N-Nincs semmi bajod... - fuldoklott a vörös.

Sasuke összeráncolta a homlokát, majd ledobta Karint, aki a földön ülve végezte levegő után kapkodva.

- Semmire sem vagy jó.

- Cöhh, mondja ezt az, akinek csak a testét akarják... - mormolta Karin, amint felállt.

Sasuke arca elborult. Már nem bírt rendesen gondolkodni. A nőt hibáztatta az állapotáért minden ok nélkül. Lassan elkezdett Karin felé sétálni, aki láthatóan megérezte Sasuke szándékát, így hátrálni kezdett.

- Nem tudok mit csinálni, értsd már meg! - ordibálta ijedten, de a fekete hajú ninját ez nem hatotta meg. Karját a lány nyaka felé kezdte közelíteni, ám mielőtt elérte volna, egy erős kéz markolta meg a csuklóját.

- Suigetsu...! – kiáltotta Karin.

- Szerintem itt állj meg, Sasuke - mosolyogott kedvesen a ninja, de aztán lehervadt a vigyora. - Mielőtt még valami olyat teszek, amit megbánok.

A fekete szemű fiú lassan végignézett Suigetsun, aki állta a pillantást. Pár pillanatra megfagyott a levegő, de aztán leengedte a kezét.

- Hmpf! - húzta a száját gonosz vigyorra- Nem mintha bármit is tudnál tenni... - lökte oldalba a szürke hajú fiút, miközben távozott az orvosi szobából.

- Megvagy? - Suigetsu odament Karinhoz, aki megkönnyebbülve huppant le az orvosi székébe.

- Azt hittem, meghalok! - fújta ki a levegőt, majd előre hajolt. - Kösz a segítséget - dünnyögte az orra alatt, de ez nem akadályozta az előtte álló fiút abban, hogy meghallja.

- Nem probléma - simogatta meg a tarkóját. - Sasuke mostanság elég feszült. Nem vall rá - nézett a nyitva hagyott ajtóra.

- Nem alszik. Legalábbis nyugodtan nem - morgott Karin bosszúsan.

- Mire fel ez a hangsúly?

- A lány miatt lehet, aki meghalt - forgatta meg a szemeit az orvosi ninja. - Tudod, a volt csapattársa...

- Féltékeny vagy? - kuncogott Suigetsu.

- Haaa?!?! - Karin a kérdés elhangzása után felpattant, közben egy hatalmasat vágott az asztalra. - Dehogy vagyok! Csak jó lenne, ha már nem érdekelné ez! Akkor nem kéne azon agyalni, mikor dönt úgy Sasuke, hogy kinyír minket! - A vörös belerúgott az asztalba. - Most hagyj, mert dolgom van! - tessékelte ki az ajtón a még most is vigyorogva mulató Suigetsut.

Közben Sasuke indulatosan haladt a folyosón a szobája felé. Majd szétrobbant a feje az alvás hiányától, de egész héten hiába próbálta lehunyni a szemét, nem tudta.

ElvirágzásWo Geschichten leben. Entdecke jetzt