•1•

93 4 0
                                    

choi jisoo:
a kosár edzésen voltam ez az egyetlen olyan sport amit teljes erőbedobással csinálok. ilyenkor semmi nem tud kizökkenteni. sem az emberek ordibálása sem a kosár cipők csikorgása sem a háló hangja sem a labda pattogásának idegesítő hangja. a csapatom is nagyon rendes egyedül yunával nem kedveljük egymást de még a legprofibbaknál is van ilyen. a mai edzés nagyon fontos volt. ez volt a bajnokság előtti utolsó edzés. de még mindig van mit gyakoroljunk. például a csapat munkát. az edző mindig azt mondja hogy a sport fairplay-re és csapat munkára neveli az embert. de én se nem fairplay-t sem csapat munkát nem látok. az edzés eltelt én meg hulla fáradt voltam. már mentem volna az öltözőbe de valaki vissza rántott. megfordultam és fél vettem a szem kontaktust a kar tulajdonosával yunával.
-mit akarsz?-kérdeztem unottan. yuna soha az életben nem akart tőlem semmit .most mit akarhat tőlem?
-nem voltál olyan rossz az edzésen.-monta vigyorogva.
-csak mond hogy mit akarsz!-válaszoltam dühösen és elrugtam a felém guroló labdát. eléggé fájdalmas düh levezetése de ha ideges vagyok akkor repülnek a labdák.
-tudni akarod?-kérdezte mosolyogva
-csak térj a lényegre!-mondtam
-kössünk egy fogadást.-folytatta.
-nem nincs időm ilyen hülyeségekre.az edzésekkel és a bajnoksággal kell foglalkoznom-szaladt ki a számon az igazság.
-ki kötelez rá?-kérdezte nevetve. a türelmem kezdett fogyni de megpróbáltam normális ember módjára le rendezni a dolgot yunával. amikor megindultam az ajtó felé yuna meg ragadta a karom.
-jó, elmondom a fogadás lényegét.-mondta majd lassan elengedte a karom.
-a lényeg hogy aki miatt bukjuk a bajnokságot az kiszáll a csapatból.-mondta. ezen pedig még jobban fel idegesítettem magam.
-te tényleg nem vágod hogy akkor ember hiányában leszünk?-kérdeztem felháborodva.
-majd berakják helyetted a cserét.-mondta nevetve. yuna általában mindent poénnak gondol úgyhogy nem lepődtem meg amikor elkezdett nevetni az emberhiányon.
-de benne vagy?-kérdezte. majd kézfogással nyújtotta a kezét. nem értem miért de gondolkodás nélkül kezet fogtam vele.
-ez az a choi jisoo akit ismerek.-mondta
-mostmár mehetek vagy alá kell írnom egy szerződést is?-kérdeztem szarkasztikusan.
-nyugodtan menj.-mondta mosolyogva.

hazafelé végig azon gondolkodtam hogy miért fogtam kezét yunával. a csörgő hangom zökkentett ki a gondolataimból.
előrángattam a telefonom a zsebéből majd megnéztem ki hív. yuna volt az...

icy but on fireWhere stories live. Discover now