icy but on fire

•5•

a meccs után izzadtan mentünk le a pályáról. a többiek elkezdtek tervezgetni valami házi bulit amit tuti hogy kihagyok.
-jisoo te jössz megünnepelni azt hogy nyertünk?-kérdezte yuna aki most valamiért megpróbált kedves lenni velem.
mivel ő teljesen normálisan hívott meg a házi bulijára ezért nem utasítottam  vissza a baráti gesztusát.
-jó, csak még írok anyának.-szóltam oda neki. anya mint mindenben ebben is benne volt. mindent hagy nekem ami szerintem nem annyira jó. yuna háza 15 percre van a suliból úgyhogy viszonylag gyorsan oda értünk.
-ez annyira jó lesz!-síkitozott yeji. 
-yuna  szerintem a szüleid nem fogják ezt a bulit díjazni.-állt meg az ajtóban chaeryoung.
-ma nagyon későn érnek haza.-rántotta be yuna az idősebbet. a buli nagyon jónak indult, de amikor yuna meghívta a rögbi csapat tagjait is a dolog kezdett kicsit elfajulni. a rögbisek először felborították a bútorokat aztán nekiestek a kanapénak. voltak olyanok is akik hulla részeges itták magukat de ők már az idősebbek voltak. én nyugodtan ültem az egyik fotelben amikor az egyik srác odajött hozzám.
-te miért nem bulizol?-kérdezte nagyon rendesen. nyilván nem tudta a nevem. a lány kosarasok nem menők.
-nem vagyok az a nagy bulizós.- válaszoltam.
-akkor miért jöttél?- csodálkozott.
-mert én is a csapat tagja vagyok.- válaszoltam. a srác egy tipikus izomagy. jó sportoló de esze nincs. a srác inkább felállt és elment. inkább követtem a példáját. megpróbáltam beilleszkedni a bulizó tömegbe. egy ideig nagyon jól elvoltam de utána meghallottam egy beszélgetést aminek a témája én voltam.
-tudod haver van az a csaj. choi jisoo vagy tököm tudja hogy hívják. - kezdte a srác.- hát szerintem egész dögös de nem igazán illik a csapatba. nem passzol olyan jól, nem tud lőni, szerintem a labda vezetés sem olyan jó.- amikor ezt meghallottam egyből haza indultam. becsaptam az ajtót. nyilván nem tudja a srác hogy milyen hosszú volt az út idáig. haza fele több érzés kavargott bennem. csalódott voltam mert rájöttem hogy nem vagyok elég jó. haragot is éreztem mert kibeszéktek.
- jisoo! várj!choi jisoo állj meg!- hallottam még yuna hangját. tudtam hogy most jön a tipikus a lelkizős, beszélgetős, barátnős dolog.
-hallottam azt a két hülyét nem akarom hogy miattuk érezd rosszul magad. mond el hogy mi a gond.- nézett a szemembe. tudtam hogy nem értené meg a “gondjaimat”'
ezért nem mondtam neki semmit.
-addig nem megyek el amíg nem mondod el hogy mi a gond.- mondta.
-hát jó.- vettem mély lélegzetet közben átgondoltam mit fogok mondani.- nekem a kosárlabda több egy sima sportnál nekem ez nagyon sokat jelent. most még rájöttem hogy nem vagyok elég jó.-válaszoltam a könnyeimet elfojtva.
-te ezerszer jobb kosaras vagy a többi idíota srácnál. és tudod mit, ezek a srácok izomagyak. te akadályokat küzdöttél le ők viszont semmit.- mondta.

otthon komolyan elgondolkoztam azon amit yuna mondott. szerinte tényleg elég jó vagyok. tőle hallani ezt, nekem sokat jelent. nem értettem hogy yuna miért kedves velem. lehet hogy csak azért mert az edző azt mondta neki hogy együtt kell működnünk vagy tényleg szeretne közelebbről is megismerni.