Reggel volt még. A szobámban pakolásztam. Hangokat hallottam a földszintről. Azt gondoltam, hogy biztos megint Pansy szórakozik.
- Pansy nem bánnám, hogyha befejeznéd bármit is csinálsz! Még a Durmstrangba is ezt hallgatják!-kiabáltam le.
De a ricsaj még mindig nem maradt abba. Már kezdtem elég ideges lenni, mivel olyan hangok is szűrődtek fel mintha egy táblán húzná végig valaki a körmét. Gyorsan leszaladtam. A földszinten egy lélek sem volt. Érdekes...... Biztos nem a szüleim voltak, hiszen apa a Minisztériumban van, dolgozik, anya meg valahol talán az Abszol úton lehet, elment Pansynek baglyot venni születésnapjára. Csak egy ember lehet.
-PANSY!!!
Nem jön válasz. Remek... Ekkor ugrott be, hogy Pansy anyával elment. Már hozzászokhattam volna, hogy ilyen feledékeny vagyok. akkor mégis ki lehet? Még mindig nem maradt abba a csikorgás, zörgés vagy hogyan nevezzem. Ekkor jöttem rá, hogy csak megjött a Reggeli próféta és ki kell fizetnem, ezért kopog ilyen régóta a bagoly a csőrével. Huhh.... no comment...
Kinyitottam az ajtót. Jól gondoltam. A próféta baglya volt. Vagyis nem csak az. Volt mellette még egy kuvik. Egy levél volt a csőrében. Mi más? Gyorsan átvettem az újságot a bagolytól, néhány galleont adtam neki és már el is repült. A másik bagoly csőréből is sikerült kihúznom a levelet.
Amikor már végre beértem gyorsan belenéztem az újságba. Csak a szokásos.... Dumledore-t és Harry Pottert rágalmazták, azért mivel azt állították, hogy Tudjukki visszatért. Értesüléseim szerint már nyár eleje óta ez megy. Amikor hazértem akkor hallottam róla először. Elég érdekes ügy. Nem értem, hogy a Minisztérium miért nem képes elhinni azt ami történt. Nem akarok nagyon állást foglalni, mert nem éppen lenne kellemes egy kis Cruciatus átok. Igen, a szüleim erre is képesek lennének annak érdekében, hogy a család becsülete és a Minisztériumtól elnyert bizalom nehogy sérüljön. Ha kiderül, hogy az egyik Parkinson nem ért egyet a Minisztérium álláspontjával, nagyot sérülne a család hírneve. Ezért is küldtek el Franciaországba, kihasználták az alkalmat, hogy eltüntessenek, de a karma visszavágott. De nem éppen a legkellemesebben, számomra. Na mindegy, eléggé elkalandoztam. Gyorsan végignéztem a szalagcímeket. Semmi változás.
Majdnem elfelejtettem a levelet. Gyorsan a kezembe kaptam, megnéztem kinek címezték pontosan.
Parkinson család Parkinson kúria
Érdekes. Én is a család tagja vagyok szóval nyugodt szívvel felbonthatom. Ez állt a levélben:
Kedves Parkinson család!
Ahogy már múlt héten megbeszéltük, holnap mennénk " látogatóba" a Parkinson kúriába. Reméljük, hogy a meghívás még mindig érvényes. Nagyjából délután kettőre ott lennénk, ha ez így teljes mértékben megfelel.
Üdvözlettel: Malfoly család
Ui.: Küldjetek baglyot, hogyha nem felel meg az időpont!
Amikor elolvastam a levelet kishíján rosszul lettem. Reménykedtem, hogy csak álmodom, megcsíptem magam, de nem, nem álmodom. Ez egy valóra vált rémálom. Már csak azért imádkoztam, hogy Dracot nem hozzák magukkal. Már csak az kellene. Hogy miért utálom annyira? Soroljam?....
YOU ARE READING
Most vagy soha.. (Penelope Parkinson élete)
FanfictionAmikor reggel bagolyhuhogásra ébredsz az nem éppen egy leányálom. Miután felültem az ágyban kellet egy kis idő mire rájöttem hol vagyok. A régi kis szobámban voltam, ami tele volt dobozokkal és táskákkkal. A helyiségben elég hideg volt, mivel a kand...