Julie egy 17 éves lány. Fiatalkora ellenére olyan dolgokat látott és tapasztalt aminek még nem, vagy sohasem kellett volna bekövetkeznie. A város legrosszhírűbb gimijébe kerülése alkalmával ez csak fokozódott.
- Julie! Julie kelj fel! Nem akarom egész este az ordibálásod hallani.
- Hmm? Mi? - kérdeztem álmos hanggal
- Hajnali 4 van. Aludj csendben. Holnap dolgoznom kell - mondta anyám idegesen és kiment a szobából
Csak egy álom volt. Ránéztem az órára 3:57. Megpróbáltam visszaaludni de nem nagyon ment.
Felkeltem, felkapcsoltam az asztali lámpát és elkezdtem írni a mai álmom történetét.
Bekapcsoltam a telefonom és megkerestem a fülesemet. Zenét kerestem éppen, mikor láttam hogy valaki írt
Kevin volt az. Régen együtt voltunk és egy nagyon érdekes 8 hónap volt az. Még mindig hiányzott és nem tudtam mit írjak neki.
Végül nagy nehezen kitaláltam és elküldtem neki.
Oops! This image does not follow our content guidelines. To continue publishing, please remove it or upload a different image.
Egy kicsit durva voltam. De nem akarom megint az életembe őt. De kétségkívül jól csókol. És a mosolya. Istenem az a mosoly. Viszont valami értelmesebb kapcsolatot akartam. Elvégre ő egy kicsit az a kanosabb fajta fiú. Elkellett engednem. Nem is foglalkoztam vele tovább és folytattam az írást.
Pár perccel később megint jött az üzenet.
Oops! This image does not follow our content guidelines. To continue publishing, please remove it or upload a different image.
Mi? A parkban? Nagyon lesokkoltam. Épp az előbb koptattam le erre kimegy a parkba. Idióta. Megtehettem volna hogy nem megyek.
De az nem én lennék. Fogtam a telómat, felvettem a torna cipőm és elindultam az ajtó fele. Megakadtam a tükör előtt, és belenéztem.
Vállig érő sötét kócos haj, vékony, törékeny testalkat és a pizsamám. Ami egy short és egy nagyméretű pólóban nyilvánult meg. Ez vagyok én.
Sokszor kilógtam már de nem igazán buktam még le. Most is mint szoktam, rutinosan lábujjhegyen sétáltam végig a folyosón.
Óvatosan elfordítottam a kulcsot az ajtóban és kinyitottam azt. Visszanéztem mégegyszer de csak a kanapén alvó apámat láttam. Már megint összevesztek.
Kijutottam a lépcsőházba és a lift felé indultam. Amint kinyitottam az ajtaját rögtön be is suhantam és megnyomtam a gombot.
A lift csak ereszkedett le, én meg a fülest a fülembe dugtam és elkezdtem zenét hallgatni.
A riptide szólt éppen. Annyira szeretem ezt a zenét. Elkezdtem táncolni rá, és mikor a lift a földszintre ért, a higany mozgásommal ki táncikáltam belőle.
Az kijárati ajtónál álltam, és rendeltetés szerűen használva azt, kijutottam a lépcsőházból.
Eljndultam a park felé. Kb 5 perc az út oda. Miért hívhatott ki? És a legfontosabb kérdés: miért mentem ki?
Még vissza fordulhatok. Gondoltam magamban. De nem akartam. Már majdnem odaértem.
Nagyon szép idő volt. A hold fénye sokkal jobban bevilágított mindent mint szokott. A friss nyári szellő végig fújt a levelek között amig csak úgy sisteregtek.
A park bejáratánál voltam. Ő pedig a pingpong asztal tetején ülve várt rám. Annyira jól nézett ki a fekete kapucnis pulcsijában és abban a kopott, fekete vans-ben.
