Mindenki fél valamitől.. (folytatás)

Prológus.

Részletek Bill Denbrough naplójából.

1990.10.6.

A mai nap sem telt el jobban. Délután Stellát a kocsma előtti úton találtam, miközben sörös üvegeket dobált különböző irányokba. "Pár" horzsolással, de el tudtam őt a helyszínről vonszolni. Ezután egy-két "utállak" és "gyűlöllek" kíséretében elrohant itthonról.
Jelenleg itt van a szobában. Csak ül és néz ki a fejéből, néha egy hülye dalt dúdolgat, kezd az agyamra menni. Ahogy ez az egész viselkedés is.

1990.10.7.

Ez a nap sem telt el fényesebben. Stella a konyhai késekkel játszott a konyhában, és egy szamurájnak képzelte magát. Ha most játék késekkel teszi ezt, azt mondom vicces, de így rohadtul nem volt az.
Őszintén nem tudtam vele mit kezdeni, így azt vártam, hogy kifáradjon. Ez egy igazán rossz ötlet volt, mert miután látta, hogy csak ülök, és őt bámultam, én lettem a célpont.
Szerencsére nem talált el, de saját magát megvágta. Direkt.
Nem mertem kivinni a nyilvánosság elé, így házias módon bekötöztem neki, már amennyire engedte, és azóta nyugton van.

1990.10.8.

A mai nap tűrhető volt. Stella semmit sem csinált, kivéve azt, hogy sírt. Ha rákérdeztem, nem válaszolt, és csak jobban bőgött.
Valamikor abbahagyja, és hozzámbújik, majd fogalmam sincs milyen nyelven suttog a fülembe. De nincs rossz szándéka, olyan mintha segítséget kérne. Nem tudom mi folyik itt, de ez nem mehet így tovább.

1990.10.20.

Régen írtam ide. Kicsit lekötötte a figyelmemet a lány furcsa szokásai. Próbáltam a fiúknak szólni a helyzetről, egyedül még csak Richie tudja. Ő szerinte ez csak ilyen lányos dolog, még csak most válik belőle nő. De már lassan egy hónapja ez megy.. és ezt más nem hiszem hogy csinálja...
Lehet ez hülyén hangzik.. de.. lehetséges, hogy valami megszállta..?

1990.10.25.

,,-Kérlek.. cs-csak p-p-próbálj va-valamit mondani.-kérleltem a lányt.-Ma m-még nem is e-e-ettél. A k-kedvenced va-van.-próbáltam hozzáérni, ám erősen rácsapott a kezemre. Szemei könnyeztek, de mégis tele volt dühvel.
A kezével a fejére mutatott. Nem értettem mit akar, így csak furán néztem rá.

-Bill...-szólalt meg sírva.-Segíts...
A szivem azonnal kettészakadt. Itt éreztem, hogy az igazi Stellával beszélek, és nem azzal, akivel máskor.
De miután kimondta ezeket a szavakat, hatalmas sebek jelentek meg a karján és az arcán. Ordított a fájdalomtól. Nem tudtam mitévő lenni, ezért a mentőket tárcsáztam.
Egyre több hólyag és vér lepte be a testét.

-SAJNÁLOM!!!!!-üvöltötte. Fogalmam sincs, mit akart ez jelenteni, de a fájdalmai megszűntek. A sebek viszont ottmaradtak.

-Hívtam a mentőket.-közöltem vele.
-Nem...NEM.. Bill.. ne.-rázta hevesen a fejét.-Nem akarom, hogy megöljön...-remegett."

Mit gondolsz, mi történhetett Stellával?