Felix párjához bújva, a tévén játszódó filmet figyelte – bár szemhéjai egyre nehezebbnek bizonyultak –, amikor a csengő hangja félbeszakította a színészi játékot. Nyűgösen, fújtatva nyomta fel magát a kanapéról és ment ajtót nyitni. Szombat volt, ezért Hyunjinnal megegyeztek, hogy az egész napot lustálkodással és pihenéssel töltik, hisz egy nagyon hosszú, nehéz hét állt mögöttük. A vörös minden kedvességét összeszedve varázsolt magára egy mosolyt, viszont amikor kinyitotta az ajtót, csak egy hajszál választotta el attól, hogy elsírja magát. Némán tátogva bámulta az előtte állót, aki csak félénk mosollyal figyelte a kisebb reakcióját. Felixnek kellett egy kis idő, míg felfogja ki is áll előtte; boldogan vetette magát legjobb barátja – szerelme – nyakába. Nem akarta elhinni, hogy valóban a fiú áll előtte, és nem csak beképzeli. Úgy érezte helyre billent a világ egyensúlya, hisz újra mellette van mind a két, számára legfontosabb fiú.

YOU ARE READING
4:00 PM [BEFEJEZETT]
FanfictionFelix számára Hyunjin olyan volt, akár a napkelte - új reményt és boldogságot hozott. Minho olyan volt, mint a napnyugta - biztonságot és nyugalmat biztosított. Az egyik nem létezhet a másik nélkül, ahogy a fiú sem tud nélkülük - a Nap jelenti a kap...