Hogy én mennyire el vagyok csúszva, a szent anya segítsen meg. Valószínűleg meglep titeket, hogy köszönet nyilvánítással állok most elő, hisz az utolsó részként nem epilógus van írva. Őszintén megvallva eredetileg nem így terveztem, több részre számoltam, de most újra olvasva úgy vélem így megvan a tökéletes lezárás - megvan a boldog befejezés ami után annyira sírt a szívem az első történet megírása után. Nem részleteztem túlságosan a dolgokat, az nem igazán szokásom, én sem szeretek olyan könyveket olvasni, amik túl részletesen le vannak írva, szeretem a képzeletre bízni a dolgokat, és jellemzően szeretek kihagyni kisebb dolgokat.
Talán kicsit összecsapottnak tűnhet a dolog, elhamarkodottnak, de ebben rejlik a szépsége azt hiszem. Szerettem írni, hisz egy nagyon különleges témát probáltam meg feldolgozni, bár nem igazán mutattam be az árnyékos oldalát, igyekeztem a lehető legkellemesebb hangulatot megteremteni, aztán vagy sikerült vagy nem.
Külön köszönetet ismét szeretnék mondani halvajaro - nak. Millió puszi neked amiért itt is segédkeztél nekem. Természetesen mellette mindenki másnak is hálás vagyok minden szavazatért, kommentért és megtekintésért, amivel a történet előre haladását eredményezték.
Esetleg, ha szeretnél még tőlem olvasni jelenleg aktívan tudsz haladok a Rózsakoszorúval, amely egy hyunlix történet, kissé fantasy beütéssel; illetve kissé lassan, de biztosan írok egy Minlixet Oxygen cím alatt.
Most, hogy a reklámon is túl vagyunk, még egyszer nagyon köszönök mindent, szeretek mindenkit♥
YOU ARE READING
4:00 PM [BEFEJEZETT]
FanfictionFelix számára Hyunjin olyan volt, akár a napkelte - új reményt és boldogságot hozott. Minho olyan volt, mint a napnyugta - biztonságot és nyugalmat biztosított. Az egyik nem létezhet a másik nélkül, ahogy a fiú sem tud nélkülük - a Nap jelenti a kap...