The secret... Dramione ff.

1.rész

Hermione:
Most volt az első jóslástan óránk. Az a nő egy borzalom! Harry-nek megjósolta hogy meg fog halni és kiválasztották. De ezt mindenki tudja! Most lesz Hagriddal az első óránk. Kiváncsi vagyok hogy mi lesz. De sajnos rossz előérzetem van. Hagrid házánál volt a gyülekező. A mardekárosok hátul hangoskodtak élükön Draco Malfoy-al.
-Na gyertek csak, gyertek!-kiáltotta a fél óirás-Ne csak a szád járjon, hanem a lábad is!-mutatott rá Malfoyra. Bevezetett minket az erdőbe és tíz perc múlva egy tisztáson álltunk meg.
-Ma egy igazi csemegével készültem nektek! Amíg elő hozom nyissátok ki a Szörnyek könyvét!-mondta és indult is volna de egy hang megállította.
-Elárulná hogy kell kinyitni?-hangzott egy gúnyos hang. Hagrid meg forgatta a szemét és unottan ránézett a szőkére, de én félbeszakítottam.
-Simogasd a gerincét! Ezt sem tudod, te jó ég!-forgattam a szemem.
-Ki szólított? Te felkapaszkodott kis sárvérű!-köpte a szavakat. Csak meg forgattam a szemem és elfordultam Harry felé. Beszélgettünk, majd megérkezett Hagrid....egy HIPOGRIFFEL!
-Íme! A legszebb állat a világon! Bemutatom Csikócsőrt.-mutatott rá.
-Hagrid! Elárulnád mi ez?-kérdezte Ron ijedten.
-Ez itt egy hipogriff, igen büszke teremtmények, aki megbánt egyet az élete utolsó hibáját követi el!-csapta össze a kezét.-Na! Ki akar megismerkedni vele? Hermione! Remek, gyere csak közelebb!-mosolygott nyugtatóan. Tudom, hogy kell viselkedni vele, olvastam róla. Közelebb mentem hozzá majd óvatosan meghajoltam. Az állat egy ideig nézett majd ő is meghajolt. Hagrid megtapsolt majd mondta, hogy megsimogathatom. Óvatosan közelebb mentem majd vártam egy picit, nézte a kezemet majd oda dugta a fejét és én meg simogattam.
-Rendben van! Mostmár felülhetsz a hátára!-kiáltotta majd felkapott.
-Mi? Hagrid! Ne, ne!-tiltakoztam de a hátára rakott majd Csikócsőr fenekére csapott egy nagyot. Az állat hirtelen elindult és felrepült az égbe. Elrepültünk egészen a Roxfortig megkerültük a tornyokat majd a tó fölé értünk. Egy kicsit lejjebb ereszkedtünk és a kezemet végig tudtam húzni a vízen. Hallottam ahogy Hagrid füttyentett egyet és mi visszarepültünk a tisztásra. Leszálltam a hátáról és Hagriddal beszéltünk egy kicsit majd hallottam egy hangot, mire hirtelen megfordultam.
-Na mivan? Nem bántasz te senkit igaz? Te behemót rondaság!-közeledett Malfoy Csikócsőrhöz. Az állat rá kapta a fejét majd hirtelen felágaskodott. Nem gondolkoztam. Hirtelen oda ugrottam Malfoy elé mire Csikócsőr megtántorodott de már nem tudott vissza lépni és megkarmolt. Hirtelen megszédültem és elestem volna de valaki megtartott. Kezdtem nagyon szédülni és a mellkasomban hatalmas fájdalom terjedt szét. Aki megtartott most felkapott és elkezdett rohanni. Ennyit éreztem és elnyelt a sötétség.

Külső szemlélő:
A szőke fiú felkapta a lányt és elrohant a döbbent fél óriással a nyomában. A diákok még döbbentebben figyelték az eseményeket és nem fogták még fel. A Mardekár hercege a Griffendél hercegnőjének segített? Ez lehetetlen...