voltam

608 35 2
                                    

Éjjel mindig szólnak a hegedűk.

Nappal is hallom őket, de éjjel még hangosabbak.

A csend miatt van, már rájöttem. A csend veszélyes.

– Nekem tetszik.

A hangja szórakozott, a szeme csalafinta. Rám néz és mosolyog.

Azt akarja, hogy én is mosolyogjak.

De a hegedűk egyre hangosabbak és hangosabbak lesznek,

és minden újabb szólammal ő

egyre élénkebbé válik. Mellém kuporog,

a vállamra hajtja a fejét. Beszél.

A hangja a fejemben dobol, a szívem zakatol.

~

Éjjel mindig szólnak a hegedűk.

Egy gyászdalt zengenek, de nem tudom, ki a halott.

Mi vagyunk te, és mi vagyunk én [BEFEJEZETT]Où les histoires vivent. Découvrez maintenant