Hold Fény Titkai..

2.rész

Todoroki szemszöge:

Végre lett egy barátom!!Anya és testvéreim biztos örülni fognak ennek a hírnek!! Szépen lassan bandukoltam hazafelé mivel nem akartam még haza érni..Nem akarok az öreggel találkozni.Igaz,hogy még csak négy éves vagyok de már teljes szívből utálom őt!!Itt biztos jön az a kérdés,hogy lehet még csak 4 éves..Hát mivel részben ember vagyok így ugyan úgy mint egy átlagos ember öregszem de csak addig míg nem iszok életemben elösző ember vagy más szörnyeteg vérét...Ha vámpírét vagy állatét iszom akkor ugyan úgy, évenet öregedek.. Ezért megfogadtam,hogy SOHA NEM ISZOK OLYAN VÉRT AMILYENTŐL LE LASSUL AZ ÖREGEDÉSEM!!!!Nem leszek olyan mint az apám,hogy heti szinten öl meg embert csak,hogy ő erős maradjon....Tch idióta..

-Anya!! Hol vagy??

-Shoto a konyhában vagyok!!-mondta és be mentem hozzá..

-Mit csinálsz anya??

-Semmi különöset csak iszok..

-Értem...Anya képzeld lett egy barátom!!

-Tényleg??Ez nagyszerű!! És kiaz???

-Midoriya Izukunak hívják és fél vér..Félig szellem és félig ember.Zöld kocós haja van és zöld szeme...Velem egy idős..Kedves és aranyos.

-Ennek örülök..Kérsz innit??

-Nem kérek..

-Rendben.Na gyere menjünl fel a szobádba.

-Oké.-válszoltam és elindultunl a szobámba.... A stobámban anya olvasott mesét és játszottunk...Kicsivel később csatlakozott hozzánk a nővérem is...Nagyon jól el voltunk....Már nagyon későre járt mikor anya elküldte a testvéremet aludni és engem is..

-Jó éjt Shoto.

-Jó éjt anya!-mondatom után kiment az ajtón..Olyan jó votl ez a nap....De nem tarhatott sokáig ez a jó érzés mert kb. 15 perc múlva nagy dörenést hallottam és füst szagott éreztem. Kipattantam az ágyamból és elindultam a folyosóra...Bár csak ne mentem volna ki..Midenhol lángolt az épület hatalmas gerendák hevertek a földön..

-Shoto!!!!-üvölti anya nekem.Egyből oda is rohantam hozzá-Nem lesz semmi baj..Kint vár minket Fuyumi..Gyere menjünk.-mondta és megragadta a kezem és húzott maga után..Nagyon féltem...Egyik pillanatban lehullot egy hatalmas gerenda rám és anyára.

-Anya!!!!-ordítottam el magam.Anya beszorult a gerenda alá..Én meg nem láttam a bal szememmel...Lehet megégett...De ez a legkisebb bajom most.Próbáltam kiszabadítani őt de nem tudtam. Nem voltam elég erős...

-Shoto...Menj...Menekülj..Kint lesz Fuyumi..

-Nem hagylak itt!!!Anya!Anya megigérem,hogy kijuttatlak innen!!

-Shoto....Igérd meg....Igérd meg,hogy elmész valahova...Ahol...Ahol biztonságban vagy.-mondta ki nagy nehezen...Elkezdtem sírni.

-Igérem!!Megigérem anya!!

-Akkor most fuss!!-mondta és lökött rajtam egyet,hogy elinduljak.-Szeretlek Shoto!!

-Szeretlek Anya!!-üvöltöttem torkom szakadtából miközben futottam ki az épületből..Kint ott volt Fuyumi..Oda rohamtam hozzá.

-Fuyumi!!

-Shoto!!!!-mondta és szorosan magához ölelt.-Anya??-kérdezte én meg elkezdtem sírni...Tudta mi történt..

-Sajnálom....-hüppögtem neki..

-Semmi baj...Gyere menjünk!-mondta és megragadta a kezem..Elkezdte futni velem de hirtelen megállt én meg a lábának ütköztem. Kinéztem,hogy miért állt meg...Vadászok voltak....Egy csomó vadász állt elöttünk...

-Shoto.....Elszámolok 3-ig...És ha elérem a hármat akkor te fuss..Fuss innen messzire...-mondta nekem halkan..

-Fuyumi...Nem akarlak itt hagyni..-mondtam neki a sírás szélén..Nem akarom őt is elveszíteni.

-Shoto....Minden rendben lesz...Majd megkereslek..Rendben?? Fuss el egy olyan helyre ahol nem találhatnak meg...

-Rendben...-mondtam...Fuyumi elkezdett számolni és mikor a háromhoz ért akkor fogott egy fa darabot és elhajította elterelés képpen és én abban a pillanatban mikor nem figyeltek elkezdtem futni...Fuyumi feltartózatta őket de 2 ember utánam jött...Futottam ahogy csak a lábam bírta,de az egyik pillanatban az egyik vadász a lábamba lőtt egy nyíl veszzőt. Nem ordítottam fel...Ha megállok kiszedni vagy ha elkezdek üvölteni biztos utol érnek hiszen így is úgy is le kell lassítanom... Futottam.....Már kezdtem fáradni. Éreztem,hogy már nagyon kéne vért innom de nem állhattam meg még annyira se....Egyzser  csak elértem arra a helyre ahol találkoztam Midoriyával..Felmásztam a fára és ott vártam...Kiszedtem a lábamból a nyíl vesszőt és beleszúrtam a fába..A ruhámból kitéptem egy részt és azzal kötöztem be a lábam.... Pár perc múlva hangokat hallottam...Erre jönnek...

-Izuku!!!-hallom egy férfi ordítását...Izuku....Olyan ismerős ez a név..Lehet,hogy....Á,biztos hogy nem ő az..

-Megyek apa!-DE Ő AZ!!!!Remélem ő segít nekem...

-Erre jött egy vámpír gyerek...Keresd meg!!

-Rendben!!!-mondta és elkezdett nézelődni...Biztos kiszúrt engem mert egy pillanatra megállt és meg se mozdult....
-Nincs itt senki...Szerintem tovább ment..De ha tovább ment akkor biztos meghalt. Csak arra lehet menni de ott egy hatalmas szakadék aminek az alján fut egy kis folyó...

-Köszönöm fiam..Na akkor én vissza megyek a többiekhez te meg menj haza
...

-Rendben!!-válaszolta majd annyit hallok,hogy valaki elmegy..
-Todoroki-kun???Ugye te vagy az?? Gyere le csak én vagyok itt..-mondta nekem és a fa alá állt...Én leugrottam a fáról bár ez rossz ötlet volt mert a sérült lábam amint földet ért egyből fel mondta a szolgálatott.
-Todoroki-kun mi történt?!?!?!-kérdezte aggódó hangom Midoriya és oda futott segíteni nekem.

-Midoriya....-mondtam és elkezdtem sírni. Midoriya átölelt engem ezért én is átöleltem őt.
-Gyere...Haza viszlek...És ha tudod akkor elmondod,hogy mi történt??

-Persze...Csak kérlek...Védj meg.-mondtam mert már reszkettem..Mind az erő vesztéstől,mind a félelemtől..

-Megígérem...-mondta és elindultunk egy irányba..Nem kellett sokat sétálni és ott voltunk egy aranyos kis háznál..
-Itt vagyunk!!

-Itt laksz?? Szép ház.

-Köszi szépen!-mondta miközben rám mosolygott...-Anya!!Itthon vagyok!És hoztam egy vendéget!!-ordította Midoriya...Az egyik szobából kijött egy nő zöld hajjal és szemmel...Hasonlít Midoriyára de nagyon különböznek is.

-Kit hozztál Izuku??-kérdezte kedvesen és végig nézet rajtam, amint meglátta a sebet egyből reagált is rá- Izuku, kísérd el a barátodat a nappaliba és ültesd le a kanapéra majd hozz neki tiszta ruhákat!

-Rendben! Gyere Todoroki-kun..-mondta és elkezdett vinni egy másik szoba felé...Úgy látszik itt már biztonságban vagyok....De mi van akkor ha az apja haza jön..Lehet,hogy majd meg ismer engem és akkor nekem annyi!!! Az anyukája meg úgy látszik nem ijedt meg tőlem pedig a szemfogaim NAGYON látszanak, és biztos vörösen izzik mindkét szemem..

-Hewwo!!!Ez a rész sokkal hosszabb lett mint az előző!!!Remélem tetszik nektek!!Hamarosan folytit!!Véleményt vagy kritikát kérek!!A kövi részig Hewwo!!-