Creepypasta lettem! (Masky x reader)

10.

Éjszaka különös hangokat hallottam.

Ránéztem a mellettem szuszogó kislányra.

Judge Angels is velünk alszik, mert Lazari félt, hogy a "művész" mocskos dolgokat csinálna vele.

Így hát hárman alszunk. Kevés hellyel.

Kimásztam a sátorból.

Semmi fenyegetőt nem láttam.

Vagyis de.

Egy pillangókés hevert a földön.

Lassan közelíteni kezdtem a fegyverhez.

Leguggoltam elé.

Jobban szemügyre vettem.

Good night! Ez van ráírva.

Éles fájdalom hasított a hátamba.

Összegörnyedtem a fájdalomtól.

Mikor összekapartam magam, egy határozott mozdulattam felálltam, majd egyből megfordultam. Lendületesen rúgni készültem a támadót, de ő kivédte. Őrülten mosolygott rám. Ezt még Smile Dog és Jeff is megirigyelné. Barna szemeit az enyémbe fúrta. Bár amennyire ment neki, mindig szemébe hullott hófehér haja.

- Ki a franc vagy?! - kérdeztem rá.

- Szonja vagyok, de inkább Dark Nightnak hívj! - mutatkozott be- Te pedig (N) vagy, ugye?

- I-

- Te vagy a célpontom! Ha sikerül megölnöm... Zalgo olyan büszke lesz! - örvendezett.

Ostorát meglendítette. Épp hogy sikerült elhajolnom előle.

Elővettem a pillangókésem bakancsomból. Elkezdtem hadonászni az éles tárggyal. Eddig háromszor sikerült megvágnom. Meg se nyikkant. Végül megunta, és egy erőteljes, határozott mozdulattal kicsavarta kezemből a fegyvert. Megvágta a hasamat pólón keresztül. Itt valami elpattant. Kitágultak pupillái. Bőröm szénfekete lett, szemem fehérje fekete, íriszem vörösre változott, éles karmok nőttek ujjaimból, vörös szárnyak és szarvak jelentek meg rajtam.

Belemélyesztettem macskára hasonlító pupillámat az övéibe.

- Megilyedtél? - kérdeztem külvilági hangon. Hangom recsegett, ahogy a rádiók szoktak. Ez biztos, hogy nem én voltam.

Elkezdtem lassú, de határozott léptekkel elindulni felé. Ahogy közeledtem, ő hátrált.

Megrúgtam, mire hátra esett.

- Kérlek ne bánts! - nézett rám könnyes szemekkel. De volt benne valami.

Át akar verni.

Hirtelen előkapott két katanát, mikkel rám ugrott.

Kikerültem a csapásokat, mintha játszanék. Kezdett morgolódni, hogy hirtelen milyen ügyes lettem.

Belemélyesztette a bőrömbe az egyik katanáját. Felszisszentem. Fekete vércseppek kezdtek hullani a földre. Mihez hozzá ért a vérem elszáradt, kihalt.

Másik katanáját bordáim közt szúrta át. Felsikítottam, hátha meghalja valaki.

Hátra esett Szonja csak úgy.

Kisgyerek nevetést hallottam mindenhonnan. Szinte vízhangzott.

Kihúztam a katanákat nagy fájdalmasan. Ledobtam őket a földre.

Kinyújtottam kezemet miben megjelent egy kard.

Megszorítottam markolatát, majd lecsaptam ellenségemre.

Átszúrtam a szívét a lánynak. Felköhögött egy csomó vért.

- Good Night! - mutatott be, majd fenn akadt a szeme.

Eldőlt, egyenes bele a vakondtúrásba.

Lazari jelent meg démoni alakban a holttest előtt.

- Szép munka! - mosolygott rám. Még rámosolyogtam, majd a fáradság és a megerőltetés miatt összeestem.

- Csak pihenek egyet. - mondtam halkan, és szépen elterültem a leveleken.

Hellasztok! Remélem Szandi0120 jól csináltam meg a karaktert mit küldtél. Ennyit akartam. Bye!