✔️2. Jól hangzik 18+ (PJM OS)

1. rész: Randi

Szeretném ezt a történetet két hűséges olvasómnak ajánlani, akik mindig erőt adnak, lelkesítenek és kitartanak mellettem, írjak bármit, bárhogyan. KoreanGumiho remélem, hogy sikerült közel hoznom hozzád ezt a történetet, és szeretni fogod. szedika ,neked pedig hálám jeléül küldöm így Jimint, mert elmondhatatlanul hálás vagyok azért az odaadásért, amit a történeteim felé tanúsítasz.  Fogadjátok sok szeretettel!

***

Jó, ez most már hivatalos. Örökké egyedülálló maradok egész nyomorult hátralevő életemben. Egy csaj, aki képes fülhallgatót húzni a fülére, miközben éppen randira hívják, az egészen biztosan magányosan fog meghalni.

- Naehee? – Jaeho pislogás nélkül bámul rám, az értetlenség ködként gomolyog a szemében. Azt hiszem sokkoltam az elutasításommal. A szájáról a nevemet olvasom le, de nem hallom, mert a zene hangosan dübörög a fülembe: „Engedd, hogy szeresselek". Megrázom a fejemet, így mellem alá érő hosszú barna hajam az arcom elé hullik. Annak biztonságos takarásában lehunyom a szememet, majd elsétálok mellette.

Kedves lány vagyok. Istenre esküszöm, hogy kedves vagyok, de nem randizom. Nem csak azért nem, mert Yewon - a szobatársam és egyetlen barátnő szerű ismerősöm,- totálisan és végzetesen bele van zúgva Jaeho-ba, és kitekerné a nyakamat, ha megtudná, hogy elhívott, hanem azért is, mert akárhányszor próbáltam, végül minden randimon Ő jutott eszembe. Nem az ő hibája, de túlságosan is magasra tette a lécet. Még most is tisztán emlékszem arra a napra.

~ ~ ~

A tükör előtt állva szidtam magamat, hogy mégis hogy lehettem akkora idióta, hogy beleegyeztem ebbe a randiba. Yewon beszélt rá, mint mindig mindenre. Tudtam, hogy Inwoo ugyan olyan csöndes, magának való, mint én és Yewon szerint össze is passzoltunk volna, de én úgy gondoltam, hogy elég nekem a saját unalmam. Inwoo rendes, aranyos srác volt, de semmit nem éreztem a közelében, márpedig azt még én is tudtam, hogy ahhoz, hogy valakivel szívesen randizzak, éreznem is kellene valamit. Nem tehetett róla, én senki mellett sem éreztem olyasmit, mint amit a szerelmes dalok suttogtak nap, mint nap a fülembe.

Azért mentem el, mert nem akartam megbántani. Kitartó volt, többszöri visszautasítást követően se adta fel és a maga félénk módján újra és újra elhívott valahova. Reménykedtem, hogyha eltöltünk egy kis időt kettesben, ő is rájön, hogy mennyire nem illünk össze.

Majdnem napra pontosan egy éve történt. December tizenhatodikán. Este hét óra volt és én egy közeli kávézóban vártam Inwoora, szokásosan fülemen a fülhallgatóval és egy regénnyel a kezemben. Annyira belemerültem a történetbe, hogy amikor a latte-mat a számhoz emeltem, egy kicsit elszámoltam a távolságot és így annak a fele a pulcsimon landolt. Ijedten felpattantam a székemről, aminek következtében viszont egy pincért is sikerült gyomron könyökölnöm. Legalább is azt hiszem, hogy a gyomra volt. Jó páran megbámultak és hallottam a kuncogásokat is, de sokkal jobban el voltam foglalva azzal, hogy elnézést kérjek, mint sem hogy zavarjon a rám villanó szempárokból kikönyökölő megvetés. Hálát adtam az égnek, hogy Inwoo késett.

Hatalmas barna kávéfolttal a fehér pulcsimon fogadtam végül és bár nem tette szóvá, láttam, hogy furcsán pillantgat a mellkasomra. Mindenféléről beszélt, főleg saját magáról. Kiderült, hogy míg ő a számítógépes játékokért, addig én a könyvekért rajongok. Ő nem szeretett zenét hallgatni, én pedig még zuhanyozás közben is elindítottam a CD lejátszómat. Ő a bio kaja híve volt, míg én képes lettem volna házasságot kötni a pizzás fiúval, csakhogy minden nap hawaii pizzát ehessek. Gyakorlatilag semmi közös nem volt bennünk, és én örültem, hogy minden úgy alakul, ahogy gondoltam. Éppen valami autósműsorról beszélt, amikor a háta mögött ülő szőke fiú hátrafordult és egyenesen rám nézett. Felhúzta a szemöldökét, majd fülig érő szájjal visszafordult. Ezt követően már őt kezdtem el figyelni. Egy-egy kínos szóváltásunk között kuncogott, sőt egy-kétszer hangosan fel is horkantott. Egyszerre idegesített és mulatatott. Inwoo tényleg megtett mindent, hogy felkeltse az érdeklődésemet, de engem sokkal jobban elszórakoztatott a mögötte ülő furcsa fiú.