Mi lenne velem ha te nem lennél?!

~A Múlt~

Mielőtt elkezdeném ezt a részt köszönetet szeretnék mondani azoknak akik olvassák,csillagozzák a történetemet és akik kommentelnek  mert nagyon jól esik hogy vannak olyanok akiknek tetszik a könyvem. ^^

A könyv végén össze fogom szedni azokat az embereket akik kommentelnek és csillagozták a történeteket mert nekem ezzel erőtt adnátok és szeretném meghálálni.

Na de nem is zavarlak tovább titeket.Jó olvasást! ^·^

-----------------------------------------------------------

~Marinette Dupain-cheng/Katica~

'Az idős hölgy csak bólintott és egy szempillantás alatt már paris hideg utcáin voltunk.Felpillantottam az Eiffel Toronyra és láttam magamat és hű társamat harcolni.Fura volt külső szemszögből nézni az egészet.Nagyon koncentráltam hogy nehogy lemaradjak valamiről.Egy tükör volt a kezemben és ekkor követem el életem egyik legnagyobb hibáját.Hirtelen eszembe jutott hogy mit éreztem akkor amikor ott álltam a tükörrel a kezembe.Féltem és gondolkozás nélkül vissza vertem az egyik ,,lövedéket".'

-KATICA!!!-kiabálta Macska majd gondolkodás nélkül utánam ugrott.Próbált utol érni és végül az utolsó pár centinél eltudot kapni.Aztán gyorsan elviharzot fogalmam se volt ,hogy hova is megy.

-Gondolom most azon töröd a fejed ,hogy vajon hova mehet ugye?!-kerdezte az idős hölgy mindentudóan mosollyal az arcán

-Igen-válaszoltam és egyből el keztem futni a társam után.Egyszer csak egy hirtelen kanyart vesz és be oson egy sikátorba.

-Bogáram!Nem teheted ezt meg megígérted hogy nem hagysz el!-zokogta én is a sírás szélén voltam hisz tényleg megígértem neki.

-Úrnőm…Ne ne ne!-hallottam ahogy csipogni kezd a fülbevalóm és azt is észrevettem hogy ezt Macska is meghallotta.-Kérlek kelj fel!Ne hadj itt!

Nélküled mihez kezdjek?!-fülbevalóm ismét csipogott.Leguggoltam és néztem mi lesz a folytatása ennek.Társam szemében látom az aggodalmat,a félelmet,szomorúságot és azt is hogy azon agyalt hogy ha ébren lennék akkor azt mondanám ,hogy  ,,nem tudhatja meg hogy ki vagyok,,.De ennek ellenére nem mozdult mellölem és tudom is hogy mért nem a szeme mindent elárult nem akart ott hagyni ilyen állapotban.(igaz ki lenne az a dinka aki ilyen helyzetben ott hagyná a barátját?!)Fülbevalóm még egyet csippant majd leolvadt rólam a kezes lábas azonnal Macska szemébe néztem hogy lássam a reakcióját és ha lehetséges akkor még jobban zokogni kezdett.Szőrnyű volt így látni.

-Ne ne ne...Hercegnőm!

-Kérlek kelj fel!!!

-Macska szerintem el kéne vinni a kórházba!-szólalt meg Tikki.

-Igazad van!Menjünk.-gyorsan felkapott és indultunk is a kórház felé.

'Amikor Macska megérkezet a korkáz utcájába akkor ismét behúzódott egy szűk utcába vissza változott és akkor lepődtem meg igazán Adrien jött ki abból az utcából ahova macska mentbe 1 perccel ezelőtt.Kinézet majd visszament és menyasszony fogásba felemelt és ment a kórház ajtaja felé.'

-Most már mindent tudsz hogy mi történt.-mondta az ősz hajú nő.

-És most mi lesz?

-Hát amit az elején mondtam két lehetőséget nézhetünk meg és eldöntheted melyiket szeretnéd.

-Lehetne egy kérdésem mielőtt belevágnánk ebbe?

-Persze csak tessék ne kímélj kedves!

-Hogy hogy úgy mond meghaltam hisz a szupergonosznak azaz ereje hogy elejulnak az emberek de akkor én hogy hogy ide kerültem?

-Mert a fejedett találta el és méghozzá zuhantál is és olyankor kerül erre a helyre az ember ha valami először fejbe találja majd valahonnan elkezd zuhanni.

-Oké most már értem.

-Annak örülök.Na melyikre vagy kiváncsi?

'Gondolkodtam majd sok hezitálás után arra jutottam hogy mindkettőre kíváncsi lennék.Persze nem azért mert megfordult a fejemben a feladás soha nem adnám fel!Hanem azért nézném meg azt mert kíváncsi vagyok és a kíváncsiság nagy úr!'

-Szeretném megnézni mindkettőt!-mondtam határozottan

-Csak nem gondolkozol azon hogy feladod?!

-Nem én soha sem adnám fel!Csak érdekel hogy mi történik a szeretteimmel ha én nem vagyok kinek fogok hiányozni és kinek nem. 

-Hát jó akkor melyiket nézzük meg előbb?

-Legyen az ahol feladom.-mondtam határozottan bár egy kicsit féltem.

-Oké akkor készüljünk fel a sírásra szerintem.-és ekkor előkapod a semmiből egy zsepit.-Szólj ha készen állsz!

-...Készen állok!..

-----------------------------------------------------------

Itt a vége ennek a fejezetnek! :3

Érdekesség hogy a fejezet nagy részét este (23:30-kor írtam).

Remélem tetszett! ^^

További szép napot/estét!