Rejtélyes Erdő (Bejezetlen)

Második Fejezet

A bemutatkozás után nagyapa felvitt minket a padlásra, megmutatni a szobánkat. Kissé poros és kupis volt, pont úgy ahogy hagyjtuk legutóbb. Sofi ágya volt jobb oldalt az enyém meg bal oldalt, és volt egy háromszög alakú ablak, ahol általában kibámulok a fejemből.

-Hey, Clay nem láttad a naplómat? - kérdezte idegesen.

Nem láttam, de miért? Nincs meg? - kérdeztem vissza.

-Ahjjj ne már.. Akkor otthon hagy.. - szakította meg nagyapa azzal hogy kinyitotta az ajtót és felmutatta a naplót.

-Ez a tiéd igaz Sofi? - kérdezte mosolyogva nagyapa.

Igen... - mondta morcosan és ki kapta a kezéből.

Nagyapa csak mosolygott de láttam rajta hogy elszomorodott.

-Gyerekek, reggel kicsit megmutatom hogy dolgozik a jó öreg John nagyapa! -kiáltotta fel és ki sétált a szobából.

Közben beesteledett, nagyapa szokás szerint leült a fotelba és ilyen hülye showkat nézett sörrel a kézeben. Én meg mint minden este kimasztam az ablakon egy gyújtóval és egy szál cigivel a kezemben és kiültem a tetőre. Pár perc múlva meglattam nagyapát, hogy sétál be az erdőbe kicsit vissza húzottam hogy ne vegyen észre mert azért kicsit feltűnő helyen ültem. Egy könyvet szorított a hóna alatt, a világitas miatt lehetett látni hogy az a könyv ütött kopott volt már. Miután belépett az erdőbe inkább nem akartam megvárni míg vissza ér és inkább vissza másztam óvatosan nehogy felébreszem Sofit. Vissza feküdtem az ágyba és megprobáltam aludni de nem ment. Egyszerűen fúrt a kíváncsiság hogy mi lehetett abban a könyvben. Nagynehezen álomra tudtam húnyni a szemem.

/másnap/

-Jó reggelt gyerekek! -vert fel minket reggel 6 órákor.

-Jó reggelt nagyapa.. -mondtam kómás hanggal.

-Jó reggelt... -mondta morcosan és kedvetlenül Sofi.

-Igyekezetek fogatmosni és öltözködni. -mondta szigorúan.

Nagynehezen felkeltem és elmentem fogat mosni. Sofi, még mindig feküdt és bámult maga elé üresen. Tudtam hogy bántja valami de nem mertem rá kérdezni. Lementem az előszobaba ami tulajdonképpen maga a bolt volt. Itt volt minden, régi érmék, kitüntetések és hasonlók.

-Na, Clay milyen a kis boltom?-kérdezte nevetve.

-Tök jó nagyapa, de minek ide mű szem egy befőttes üvegben? -kérdeztem értetlenül.

-Tudod fiam látványosság, mert ezekre kíváncsiak a túristák. -mondta felnevetve.

-Hát jó nagyapa. -feleltem kissé lekezelően.

Közben nagyapa elvitte a beérkező turisták körül nézni az üzletbe és a mellettünk lévő erdőbe.

/~Folytatás a következő fejezetben~/