Rejtélyes Erdő (Bejezetlen)

Negyedik Fejezet

Nagyapa be jött a házba, keze csúrom vér volt a karmolásoktól. Ijedten futottunk le a földszintre, és akkor láttuk hogy mennyire meg sérült. Josh éppen akkor sietett vissza egy első segély dobozzal, kivett belőle kötszert, fertőtlenítőt, és még magával hozott cérnát és tűt. Nagyapa levedte a pólóját és akkor láttuk hogy a teste tele van hegekkel. Le döbbenve néztük hogy Josh milyen nyugodtsággal fertőtlenítette le nagyapa karját és majd varta össze. Nagyapa néhányszor felordított a fájdalomtól de tűrte.

-Nagyapa.. Hogy minden oké?-kérdeztem

-Persze, menjetek aludni. Most!-mondta idegesen

Felmentünk komótosan. Másnap nagyapa nem keltett minket. Én szokás szerint megébredtem  magamtól és ki néztem az ablakon és láttam, hogy nagyapa a helyi Sheriffel beszélget. Szerintem a tegnapi lövöldözés miatt. Viszont Sofi már korábban fekelt. Felöltöztem és fogat mostam és lementem a földszintre, akkor láttam meg Sofit ahogyan beszélget Joshal. Sofi csak mosolygott és nagyon jó érzés töltött el, mert láttam hogy van benne egy kis boldogság Connor után. Ahogy elnéztem Josh is eléggé mosolygott miközben Sofival beszélgetett.

-És Josh, van kedvenc időtöltésed?-kérdezte fülig érő mosolyal.

-Rajzolgatni szoktam.-felelte büszkén.

-Na azt én i... -szakadt félbe a mondata, mert ledőlt a székről miközben a polcra pakolt. De Josh elkapta, Sofi nagyon elpirult és zavarba jött kipattanant Josh karjai közül.

-Én most felmegyek a szobámba, mert van így is dolgom.-mondta zavarosan és hadarva majd hirtelen megfordult és beverte a fejét az ajtó félfába és kiáltota vissza hogy:
-Jól vagyok! -és siettet az emeletre.

De engem nem hagyott nyugodni a tegnap esti incidens, így felkaptam a pulcsimat és a könyvet. Megvártam míg nagyapa elmegy a tőlünk kB 3kmre lévő boltba ételt vásárolni. Kinyitotam a könyvet és elkezdtem sétálni az erdőbe a legelső oldalon a koboldokról volt szó annyira belemerültem az olvasásba hogy észre se vettem mennyire beljebb mentem az erdőbe, érdekes hangokat hallotam egy bokor mögül. Óvatosan oda sunnyogtam és belestem a bokor mögé kettő kobold vitázott azon a húson ami abból a lenyből származott amit láttunk. Körmei között ott volt nagyapa kabatjából a leszakított darabok. Nagy valószínűségel komoly harc lehetett mert a környező fákon karmolás nyomok voltak.

-Ebből te nem eszel! -mondta az egyik kobold

-És pont TE fogod nekem ezt megszabni?-nevetett fel gúnyosan

Ez után mondat után egymásnak ugrottak és a hatalmas karmaik úgy vágták egymás bőrét mintha a borotva lett volna. Kicsit közelebb akartam menni de nem figyeltem és ráléptem egy faágra és elreccsent. Erre a két kobold hirtelen rám szegezték a tekintett és elkezdtek morogni. Felpattantak és elkezdtek felém rohanni. Gyorsan megfordultam és elkezdtem rohani ki az erdőből közben a koboldok a nyomomba voltak és egyre közelebb és közelebb értek. A szivem egyre hevesebben kezdet verni. Hirtelen megpillantotam a Kabajt és elkezdtem gyorsabban futni éreztem hogy már összefogok esni de időben kiértem. Befutotam, és be csaptam magam mögött az ajtót és kettőre zártam, kipillantotam az ajtó ablakán és láttam őket ott álltak négykézláb és engem néztek. Felfutottam szólni Sofinak hogy mi történt de mire vissza mentünk már nem voltak ott.

/~Folytatás a következő fejezetben~/