Dragon ball H

1. fejezet

1 hónap telt el, mióta Goku elrepült Shenlongon. Mindenki éli a saját életét, Yamcha is el kezdte a sivatagban.  Yamcha épp az autóját  bütykölgeti, A semmiből váratlanul egy nem megszokott zaj csapja meg a fülét. -/miez?/ Lassan kigurult az autója alól a kerekes tálcán gondolva fejében a kérdést. Majd felállt, hogy a hang irányába elinduljon. El is indult a hang irányába. A látvány nem volt mindennapi. -Egy kisbaba? A sivatag közepén? Jelentette ki kérdését Yamcha, mialatt a kezébe vette a kis pólyást. Lassan megnézte, hogy kisfiú vagy kislány-e ez a csecsemő, és nagy meglepetésére kisfiú. A baba lassan abba hagyta a sírást, kinyitotta barna szemeit és rá kacagott  a férfire egyet.
-na mivan kishaver? Mit keresel itt a sivatag közepén? Tette fel neki egy kedves mosollyal a kérdését. Yamcha mivel tudta, hogy nem hagyhatta a gyereket magára a sivatagban hazavitte és elkezdte sajátja ként nevelni.

16 ÉVVEL KÉSÖBB

-1,2, rúgj még! Ezaz Kölyök. Parancsolta Yamcha a mellette álló Fiúnak, mialatt nagy elégedettség töltötte el. A fiú úgy is tett, ahogy parancsolta, majd oda sétált hozzá, és a kezeimmel el rendeztem az állását.
-Túl figyelmetlen vagy Daiko!  A kezed a megengedettnél lejjebb van. Azt akarod, hogy az ellenfeled kicselezzen?! Tette fel neki Szigorú hangnemmel a kérdését a férfi, mialatt ő rázta a fejét, majd egy lendülettel a gravitáció miatt a súlya lehúzta a földre, így seggre esett. -áuh. Bocsánat apa, megint elhibáztam. Mondta Yamchára nézve  a fiú, mialatt a Yamcha kezét nyújtva felsegítette. Én mind ketten kacagni kezdtek. -semmi baj, én is sokat hibáztam régen. Majd belejössz kölyök. Mondta neki e szavakat bátorításnak, majd be mentek ebédelni.
Yamcha az ebéd alatt mesélt Daikonak a régi kalandjairól. Mikor jöttek az androidok, vagy mikor együtt harcoltak son gokuval.
-Apa! Egyszer elmegyünk a régi bandádhoz, hogy megismerhessem őket? Kérdezte tőle Daiko, Aki vele szemben ült. Szájából kilógott 2 darab cérnametélt, Yamxga  mosolyogva bólintott. Miután észre vette a metélteteket egy megszeppent arc után elnevette magát. -Mi olyan vicces?
Kérdezte a fiú vele szemben furcsán nézve rá.
-semmi, csak az a 2 lógó cérna metélt rajtad. Válaszolta Yamcha nevetve, mialatt a Daiko furcsállva lenézett és szemei kigülledtek, mikor meglátta a metélt darabokat. Be szívta őket majd el kacagás tört ki mind kettejük szájából.

Másnap:

Yamcha és Daiko hamar odaértek Teknősékhez, ahol már mindenki rájuj várt. Teknős egy női magazint vizslatott óriás mosollyal az arcára fagyva, a többiek bennt voltak. Daiko nem bírta ki és elkezdett nevetni teknősön, mire mindenki kijött, hogy üdvözölje őket.. -nolám Yamcha! Kiez a fiatalember itt melletted? -ő a fiam. - oooo gratulálok. -köszönöm. Zajlott le ez a rövid párbeszéd Yamcha és Teknős között. -sziasztok, ó Szia Daiko! De jó végre látni. Szólalt meg kilépve a jó öreg krillin és mögötte android 18. Daiko megköszönve az üdvözlést kezet fogott krillinnel, és a feleségével. Ez után Ten-shin hanon volt a sor. Tien üdvözlésnek rá támadt a fiúra és megakarta ütni, de Daiko gyorsabb volt. Elkapta a kezét kicsavarta, majd egy rugással hátrább kényszerítette a háromszeműt. -egész ügyes. Szia Daiko ten-shin han a nevem. Mondta a 3 szemű kopasz szerzetes, chao mögötte lebegett. Ekkor kilépett egy lány, szőke haját fújta a szél, ahogy sétált Daiko szeme megmeredt. A lány, mikor meglátta a fiút ugyanúgy meglepődött. -sz..szia
-szia..
-a n-ne-nevem...D...Daiko.. és  a tiéd?
-M..mannon a-a nevem.
Zajlott le kettejük közt ez a hadarás, Yamcha és a többiek nevettek kicsit majd Yamcha adott Daiko fejére egy barackot, Daiko teljesen zavarban volt. -tetszik igaz? Súgta neki mosolyogva. -i..igen. Válaszolta Daiko Yamchának  mialatt elmosolyodott, és pulillái felvették egy szívecske formáját.

Folytatjuk.