- Sajnálom.
Félix nem mert Cori szemébe belenézni... Fájt neki is amit tett.
- Semmi baj.
Corinne azonban még mindig pityergett. Ám azt már Félix sem hagyta annyiban...
- Ne sírj Cori, mert minden sírásért büntetés jár!- mondta, majd magához kulcsolta a lányt.
Cori abbahagyta a sírást, de nem vidult fel a fiú ölelésétől... Ám váratlanul megpillantott valamit...
- Nézd!- kiáltotta, majd megragadta Félix kezét és maga után vonszolta.
A földön, a roncsok között kis virág nőtt felfelé... Á nem csak ő volt az egyetlen... Félix felszállt a roncsok tetejére, majd elkiáltotta magát;
- Corinne, ezt nézd meg!
A lány leszállt a fiú mellé, ám neki is elakadt a szava...
Az előttük fekvő területen százával nőttek a növények és különböző virágok... A természet elkezdte újra építeni magát az emberiség után.
- Gyönyörű - mondta Corinne, majd Félixre nézett- Nincs harag?
- Nincs- mosolygott Félix.
Erre már Corinne is felvidult.
- Akkor ez a terület jó lesz arra, hogy felépítsük a jövőt?
- A mi jövőnket?- karolta át Félix a lányt.
- A miénket- ölelt vissza Corinne.
- Helyes válasz...
Vége
" Állatokhoz hasonlítunk, amikor ölünk... Emberekhez hasonlítunk, amikor ítélünk... Istenhez hasonlítunk, amikor megbocsátunk..."
Bruno Ferrero: A Jel
____________________________________________________________________________
Sziasztok!
Remélem tetszett a történetem, és gondoltam, hogy hozzárakok egy zenét, amit a könyv írásakor sokszor hallgattam.
Üdv: AYDZSENA
____________________________________________________________________________
BẠN ĐANG ĐỌC
Egy angyal és egy démon
Viễn tưởngEzt a történetet tavaly, suli elején írtam. Nagyon büszke vagyok rá. A történet egy katasztrófát (világ végét) túlélő lányról szól, aki találkozik egy démonnal. Kettejük útját meséli el a történetem. Remélem tetszik, sok energiát fecséreltem bele, d...