Damon naplója (befejezett)

1. fejezet

Fáradt voltam. Teljesen berúgtam tegnap este és alig emlékszem valamire.. az álmomon kívül. Elenával voltam. Az a szenvedély és vadság, ami benne volt... teljesen beindított. Vérre van szükségem, hogy lenyugodjak. Egy Olivia nevű lányt csapoltam meg már harmadszorra. Lehet, hogy vámpírrá változtatom. A szerelem pokollá tudja változtatni egy vámpír életét, higgyetek nekem. Az érzéseid ezerszer erősebbek lesznek. Ezerszer jobban szeretsz, szenvedsz. És ha ez nem lenne elég, Elena Katherine hasonmása és akármennyire is akartam elfelejteni azt a hárpiát Elena miatt nem sikerül. Kötelességemnek érzem, hogy megvédjem. De mivel nem akarok egy olyan nyuszi-muszi vámpír lenni, mint a jó Stefan, ezért maradok az a tipikus rosszfiú, aki nem tudja eldönteni melyik oldalon, van. Én csak Elenának akarok jót.. De önző módon magaménak szeretném tudni. Nem szeretném újra végig nézni, ahogy a testvérem lecsapja a kezemről. Többé nem. Fáj az igazság, de mai napig nem tudtam elfelejteni Katherine iránt érzett szerelmemet. És most itt ülök a szobámba és írom a naplómat, ami elég ironikus, mivel mindig Stefant piszkálom, hogy milyen baromság leírni az emlékeket. De így sokkal könnyebben elfogadni az örökkévaló életet. Az emberek mindent megadnának ezért a hatalomért, de én már ezerszer megbántam. Nincs olyan, hogy öregedés, és 70 éven belül minden szerettem meghal. Ezért nem engedhetem magamnak, hogy valakit szeressek. Belegondoltál már abba, hogy ha halhatatlan vagy akkor mi az első dolog, ami eszedbe jut? Körbeutazni a világot? Elmenni Párizsba, Rómába, Chicagóba? És ha ez megtörtént? A szeretteid már meghaltak vagy egy másik vámpír megölte őket. Azután mit csinálsz? A napjaid abból fognak állni, hogy embereket ölsz a túlélésért. Az elején undorodsz magadtól, aztán idővel meg tanulod kezelni ezeket a dolgokat. Mindig keresel valakit, akit szerethetsz.. de idővel ott kell hagynod, hogy ne tűnjön fel neki, hogy semmit sem öregedsz. Korlátlan fiatalság? Mit sem ér, ha az nem lehet veled, akit szeretsz... Katherine ugyan él, miket beszélek, hiszen ő vámpír. De mindig is egy kétszínű szuka volt. Tudta mi kell egy férfinak. És ez volt olyan őrjítő benne. Na, most, hogy így megvolt a lelkizés, itt az ideje zuhanyozni. Taio Cruztól a Hangovert hallgattam tusolás közbe, mikor csörgött a telefonom, ami persze kint volt a nappaliban. Lusta voltam törölközőt venni magamra, szóval meztelenül vizesen, habosan végig mentem a lakásban, és ahogy a nagykönyvben meg van írva Elena jelent meg. Szegény olyan megszeppent volt. Nem hinném, hogy látott már valaha ekkora...- Elena! - mondom hatalmas mosollyal arcomon.- Damon... Istenit! Vegyél már fel valamit!- Jajj, ne pirulj. Tudom, hogy Stefané meg sem közelíti, az enyémet- mekkora bunkó vagyok, de élvezem- Menj a francba, Damon! Tessék - dobta oda a kanapéról a takarót. Magamra tekertem. De mikor odajött akkorát lekevert, hogy beleszédültem. Van erő benne.- Inkább tekintsünk el ettől az...incidenstől, és mondd, hogy miért jöttél.- Bonniról van szó.- Ó remek. Most már Bonniera is vigyáznom kell? Mi történt?- Azt mondta valami nincs rendbe az erejével.- És ez ezért érdekel engem, mert..?- Nézd Damon. Bonnie az egyik legjobb barátnőm. Veszélyben van. Valami nincs, rendben és ki kell derítenünk, hogy mi az...