Fandomok Nagy Könyve

Loki X olvasó

Ez a történet a Thor:Ragnarök és Avengers:Infinity War között játszódik. Te egy űrtudós vagy, már egy fél éve egy űrállomáson vagy... 30 éves vagy, így láttad Loki támadását New Yorkra....
Loki egy lövöldözés után félig holtan lebeg az űrben....
(Te neved=XY)

Éppen kint nézed át az űrállomást hibák után, de szerencsére most se találsz semmit, mikor egy furcsa fekete alakot veszel észre nem messze az űrben lebegve. "XY, minden rendben? Lassan be kéne jönnöd..." kérdezi egy hangszórón, ami az űrruhádban van, egy kollégád. "Igen, minden rendben. De várjatok egy pillanatot.... Itt van valami, amit szeretnék közelebbről megnézni..." válaszolsz és elrugaszkodsz az űrállomástól, úgy, hogy most olyan közel vagy a lebegő alakhoz, amennyire a biztosító kötél csak engedi. Innen már látod, hogy egy ember. "Jézusom, egy ember van itt kint! Készítsétek elő az elsősegélyt..." szólsz ijedten a kollégáidnak. Megvárod, míg elég közel lebeg hozzád, aztán megfogod a karjánál és magadhoz húzod. A biztosító kötélen az állomáshoz húzod magatokat, aztán először őt emeled be az állomásba, aztán saját magad is bemész. Bent kettő kollégád már a merev test körül sürgölődik. "Még van pulzusa!" Mondja az egyik neked, mikor kibújtál az űrruhádból. "Ez meg hogy lehetséges?" Kérdezed csodálkozva, de megkönnyebbülten. Te is a test mellé térdelsz és segítesz a kollégáidnak a férfi, mert mostmár látszódik, hogy egy férfi, megmentésében. Végre megrebegnek a férfi szemhéjai. "Kezd magához térni. Valaki hozzon vizet!" Mondja egy kolleganőd sürgetőn. Te elsietsz egy kulacsért. Mire visszatérsz a férfi szemei már nyitva vannak, bár nem tűnik úgy, mintha teljesen felfogná, hogy mi történik vele. Valami ismerős neked rajta, de a sok jégtől nem tudod pontosan, hogy mi is az. Óvatosan, hogy ne ijedjen meg, leguggolsz hozzá és felé nyújtod a flaskát. "Tessék. Igyál. Sima víz van benne." A férfi megfogja a flaskát, úgy, hogy a te kezedet is átfogja, a másik kezeddel te meg felsegíted egy félig meddig ülő pozícióba. Mikor a keze megérinti a tiédet, összeborzongsz. A bőre jéghideg. A férfi nagy korcsokkal iszik, ti meg türelmesen vártok. Mikor befejezte, vissza adja neked a flaskát, te meg elengeded őt. Már egyedül is tud ülni. A kettő ott lévő kollégád segít neki felállni, és egy meleg szobába vezetik. Te elpakolod az elsősegély cuccot, meg a vizet, majd követed őket.
A férfi egy ágyon fekszik, a szemei újra csukva vannak. "Gyere, hagyjuk pihenni..." mondja a kolleganőd, miközben kihúz a szobából. Ez után fojtatod a munkádat, de nem tudod kiverni a fekete/zöld bőrkabátos férfi képét a fejedből. Biztos vagy benne, hogy már láttad valahol, de nem emlékszel a találkozásra. Azon is töröd a fejed, hogy vajon hogy élte túl az űrben tartózkodást védőruha nélkül és, hogy elsősorban hogy került az űrbe...
Mikor vacsorát viszek neki, a férfi nyitott szemekkel ül az ágyon, már semmi sem takarja el az arcát és te rögtön felismered. Loki az, az a psichopata isten Asgardból. Bár ebben a pillanatban tényleg istenien néz ki, rögtön düh lobog fel benned. Ez az ördög előtted több száz embert ölt meg... Meg próbálsz úgy tenni, mintha nem ismerted volna fel, és nyugodtan hozzá lépsz. Átnyújtod neki az ételt és ő tipikus mosolyával megköszöni. Mikor tele van a keze, jól lepofozod, de nagy csodálkozásodra nem hagyja abba a mosolygást. "Miért van az, hogy midgárdi hölgyek engem mindig így köszöntenek?" Kérdezi tettetet szomorúsággal. "Hogy képzeled?! Hirtelen feltűnsz New Yorkban és nincs jobb dolgod, mint ártatlan embereket öldökölni?!" Ordítod mérgesen, bár tudod, hogy semmi értelme. "Ezek szerint ez örökké rajtam ragadt..." mondja a férfi igazi, vagy nagyon jól megjátszott megbánással. A gyűlöletet a szemedben látva, a két kezét védekezőn maga elé emelve, fojtatja: "Hé, nyugi. Semmi pánik! Az már több éve volt, és hidd el, nagyon megváltoztam! Már bánom akkori tetteimet és belátom, hogy értelmetlenek voltak...." Erre te kétlően fujtatsz egyet. "Persze, mintha a hazugság és illúziók istenének egy szavát is elhinném..." "Bár ez egy okos döntés, de hidd el, én se szoktam mindig hazudni..." mondja meg mindig mosolyogva. Te elindulnál a többi kollégádhoz, hogy értesítsétek a bosszúállókat, vagy akárkit, mikor a hátad mögül újra meghallod a hangját. "Azt hiszem tartozok neked egy köszönettel...." "Már lehet, hogy megbántam..." mormolod, mire ő felnevet. "Meg tudhatnám a nevedet? Hisz te már tudod az enyémet." Mivel nem tudod, hogy mit kezdhetne a neveddel, elárulod neki. "XY, nem adnál nekem legalább egy esélyt, hogy bebizonyítsam: megváltoztam ?" Ezen az ajánlaton elgondolkozol. A férfi előtted tényleg nem néz ki veszélyesnek... És mindenki megérdemel egy második esélyt, nem? ".... kapsz még egy esélyt,... míg valaki ide nem ér, hogy elhozzon téged." Döntöd el és ő csak bólint.
Mikor elmondod a kollégáidnak a híreket, azoknak többsége pánikba esik. Felhívjátok a bosszúállókat, akik biztosítják nektek, vagyis Thor bizonygatja, a többiek inkább kételkednek ebben, hogy Loki veszélytelen. Thor megígéri, hogy olyan gyorsan, mint lehetséges eljön testvéréért. A telefonálás után megígéred a többieknek, hogy figyelsz Lokira, és ha valami lenne, rögtön szólsz. Így nagyon sok időt töltesz Lokival, aki tényleg igyekszik meggyőzni téged. El meséli neked a történetét, ami elmagyarázza eddigi tetteit, de nem igazolja őket, ahogy te is elmondtad neki utána. Valahogy nem érzed magadat veszélyben, vagy kényelmetlenül a közelében, sőt, igazából jól érzed magad, mikor vele beszélgetsz. Következő nap Thor már ott van az űrállomásotokon. "Köszönöm, hogy megmentettétek a testvéremet." Mondja, kollégáid meg csak bizonygatják, hogy semmiség. Igazából csak örülnek, hogy megszabadulhatnak Lokitól. Te viszont valahogy egyáltalán nem vagy boldog. "Gyere Loki, vár minket Asgard." Mondja Thor, miközben menne kifelé. Loki meg egyet hátranéz: "Jó volt önnel találkozni XY." Néz mélyen a szemedbe. Te egy ideig nem tudsz válaszolni, aztán félve Thorhoz fordulsz: "Nem tudnának engem is magukkal vinni?" Kérdezed. "Már gyerek korom óta arról álmodok, hogy lássak más bolygókat..." kezdesz el elpirulva magyarázkodni, de Thor mosolyogva a szavadba vág. "Természetesen! Hisz nélküled a testvérem halott lenne." Nevetve veri meg Loki vállát, aki csak unottan néz Thorra. Amaz meg int neked. "Gyere velünk. Vendégünk vagy!" Te gyorsan összeszedet a dolgaidat, elköszönsz a kollégáidtól, majd beszállsz Thor űrhajójába. Az úton Asgard felé csodálva vizsgálod az űrhajó technológiáját, miközben Thor és Loki beszélgetnek.  Mikor Asgardban kiszálltok csak úgy ámulsz bámulsz. Még gyönyörűbb, mint gondoltad volna. Itt Thor és Loki furcsa viselete néz ki normálisnak, és te érzed magad furcsán a saját ruháidban. Kapsz egy szobát a palotában és helyi ruhákat. Mikor egyedül hagynak, gyorsan átöltözöl és felfedezed a szobádat. Hirtelen valaki kopog az ajtófélfádon. Loki áll ott, lazán az ajtófélfának dőlve. "Jól áll a ruha." Néz végig rajtad elismerően, te meg elpirulva megköszönöd. "Megmutathatom neked Asgardot?" Kérdezi, te meg bólintasz. A következő órákban meg mutatja neked Asgard hírességeit, a következő hetekben meg együtt felfedezitek Asgard minden zugát. Ahogy így múlnak a hetek, teljesen elmúlik a haragod Loki után és mielőtt észrevennéd, szerelemmé alakul...
Egy nap Thor egy ünnepséget tart, és te bírod az első fél órát, majd kimenekülsz a részeg és hangos tömegből a levegőre. Hirtelen Loki is melletted terem. "Te se vagy az ünnepségek szeretője, mi?" Kérdezi, mire te felnevetsz. "Most derítettem ki, hogy nem." Loki végignéz rajtad, és pillantása alatt úgy érzed, hogy túlságosan átlátszó a ruhád. "Mutathatok neked egy helyet, mely majdnem olyan szép, mint te?" Kérdezi, te meg elpirulva bólintasz. Loki megfogja a kezedet és egy eldugott tavacskához vezet, ahol még nem voltatok. A tóban a fölöttetek tündöklő csillagok tükröződnek, és te ámulva beszívod a levegőt. "Ez gyönyörű!" Suttogod. Valahonnan messziről zene hallatszódik. Sokáig csak kézen fogva álltok egymás mellett, majd Loki halkan megszólal. "Sikerült meggyőznöm téged, hogy megváltoztam?" Te mélyen a zöld szemébe nézel és úgy válaszolsz: "Én hiszek abban, hogy mindenki meg tud változni, ha akar. És abban is hiszek, hogy te itt bent" gyengéden megérinted a szíve helyét "egy jó ember vagy." A levegő közöttetek mintha pulzálna, mikor Loki lassan előre hajol és úgy, hogy már érzed a leheletét az arcodon megkérdezi: "És segítenél nekem ez a jó ember maradni?" "Persze..." suttogod vissza és végre megcsókoljátok egymást...
Még sokáig ott maradsz Asgardban és csak nagyon ritkán hagyod el Loki oldalát, illetve ő a tiédet. Mind ketten láthatóan boldogabbak vagytok együtt és remélhetőleg még sokáig is azok lesztek.