Fandomok Nagy Könyve

Bucky X olvasó

Ez a történet egy évvel az Avengers-Endgame után játszódik, te egy 33 éves nő vagy, de sokan azt mondják, hogy még simán elmennél 20nak. Sokat sportolsz, nagyon jó vagy mindenféle harci sportokban is. Egy éve költözték ide, New Yorkba. A Thanos elleni csatába mindenki akit szerettél meghalt és te ettől a traumától depressziós lettél. Próbáltál kigyógyulni belőle, de a feketeség csak egyre jobban magábaszippantott....
(A te neved=XY)

Este van. Egyedül ülsz a Hudson partján egy kis eldugott részen, ahova sehonnan se lehet belátni. A sötét víztömeget nézed, mely olyan sötét, mint a gondolataid. A kezedben egy gyógyszeres doboz tele pirulákkal. Tudod,
Hogy már csak pár pillanat választ el a végső nyugalomtól. A kezedbe öntöd a doboz egész tartalmát és szeretteidre gondolsz, akik mind odaát várnak rád. Hirtelen kavicszörgést hallasz. "Mit csinálsz te ott?" Kérdezi egy férfi hang. Nem érdekel téged. A szádhoz emeled a kezed. Az idegen most értette meg, hogy mire készülsz. "Hé, ne tedd!" Mondja és gyors léptekkel közelít. Te lenyeled a túladagolt gyógyszert és csukott szemmel lefekszel a földre. Tudod, hogy már csak kicsit kell várnod, és elfog a végső álom. Érzed, ahogyan két erős kéz felemel, de már nincs erőd tiltakozni. Belesüppedsz a fekete semmibe.
...
Valami fényt érzékelsz. A túlvilág? De nem lehet az. Mik ezek a rémes sípoló hangok? Valakik izgatottan beszélnek. Az egyik hangot felismered. Az ismeretlen a folyópartról. Mit csinálnak ezek? Csak nem megmentenek? Megpróbálod kinyitni a szemed, de a tested úgy dönt, hogy eleget voltál magadnál és újból a mélységbe ránt.
...
Lassan magadhoz térsz. Most minden sokkal tisztább és élénkebb, mint az előbb. Kiszáradt a szád és torkod, fáj minden porcikád. Vajon meddig feküdtél itt? Megpróbálod kinyitni a szemed, és bár sikerrel jársz, eleinte nem látsz semmit. Hirtelen egy mély megnyugtató hang szólal meg sürgetően: "Felébredt!" Végre ki tudod venni az ágyat, amin fekszel és a beléd szúrt infúziókat. Egy szemüveges göndör hajú bácsi mosolyog rád. Rögtön felismered. Bruce Banner. "Kérsz inni?" Szólal meg kedvesen, te meg csak bólintasz. Segít neked felülni és tartani a poharat. Ez idegesít téged, de nem reklamálsz. Sok gondolat forog a fejedben: hogy kerültél ide, hol vagy egyáltalán és miért nem haltál meg? Hirtelen belép a szobába egy magas, jóképű fickó egy vaskézzel. Bucky Barnes. Amint megszólal felismered benne azt az idegen hangot a partról és a fejedben végre összeáll a kép. Mérgesen nézel rá. "Miért mentettél meg?" Kérdezed morogva. Bruce hátrahőköl a sok utálattól a hangosban és Bucky ül a helyére. "Mert úgy gondolom, hogy egy ilyen fiatal nőnek nem kéne ilyen módon elveszíteni az életét." Mondja nyugodtan, mintha észre se vette volna az utálatot a hangomban. "Ez nem a te döntésed."
Sziszegem. "Ez igaz." Mosolyodik el. Ez a pimasz! "De az én döntések volt, hogy megmentelek e. Tényleg megköszönhetnéd Brucenak." Mérgesen nézel rá és Bruce csak valami olyat mormol, hogy nem szükséges. Aztán elhagyja  a szobát. Továbbra is gyűlölködve nézel a melletted ülő férfira. "Meg szeretném érteni, hogy miért akartad magadat megölni és segíteni rajtad, hogy ezt többé ne akard..." "Semmi közöd hozzá!" Vágsz a szavába. "Dehogy nincs." Ez a fafej. "Nincs már semmi, amiért érdemes lenne élnem. Mindenki akit szeretek meghalt. Már semmi se tart itt engem." Magyarázod el végül neki. Ezen elgondolkodik, az arca komolyabb lesz. "Ezen könnyen tudunk segíteni." Mondja és újra mosolyog. Ez még jobban felidegesít téged, de kíváncsi is lettél. "Azt meg hogyan?" Kérdezed rekedt hangon. "Egyszerűen adunk egy új értelmet az életednek." Rántja meg a vállát és feláll."Akkor most átadlak Brucenak. Hallgass rá, ha jót akarsz." Az ajtóban még egyszer hátrafordul. "Amúgy Bucky vagyok." "Tudom" mondod és ő röviden nevet. "És a te nevedet is megtudhatnám...?" Kérdezi te meg minden mindegy alapon válaszolsz neki. "XY" "XY. Szép név." Mondja, majd elmegy. Volt abban valami, ahogyan kimondta a nevedet, de még nem tudnád megmondani, hogy mi is az pontosan. Ez után Mr. Banner vesz újra kezelés alá és te nem vitatkozol vele. A beszélgetés Buckyval valamit megváltoztatott benned, és arra gondolsz, hogy ő milyen szörnyűségeket élt már túl, és mégis itt van egy mosollyal az arcán.
A nap többi része nagyjából eseménytelenül telik, néha néha jön egy bosszúálló, és te azon kapod magad, hogy mindig Bucky visszatértére vársz.
Következő nap Banner engedélyezi, hogy felállj és mozogj. Mielőtt elindulnál bárhova, Bucky ott terem az ajtóban.  "Gondolom látni szeretnéd a bázist." Mosolyog, te meg visszamorogsz: "Te lettél a személyes őrangyalom, vagy mi?" De azért követed. Erre ő nevet és csendesen hozzáfűzi: "Szívesen leszek én az akármid, de egy angyal biztos nem vagyok." Erre te elpirulsz ő meg még jobban nevet. Körbe vezet téged és mindent megmutat, te meg csak ámulsz és bámulsz.
A következő napokban Megismerkedsz a többi Bosszúállóval is, megismered a személyes történeteiket és hamarosan össze is barátkozol mindannyiukkal. Buckyval a legszorosabb a kapcsolatod, sokat vagy vele és sokat gyakoroltok egymással harcolni. Szóval inkább csaj te gyakorolsz. Időközben Natasha kiképzett kémnek és lett egy állásod a Shieldnél. Má nagyon örülsz annak, hogy Bucky megmentett téged. Egy hónappal a "baleseted" után, ahogyan egymás közt nevezitek, egyedül találod magad Buvkyval a gyakorlóteremben. Persze, ilyen többször szokott történni, de ez most valahogy más volt. Érezed, hogy valami készül. Ahogyan Bucky sötét szemeibe nézel a szíved elkezd gyorsabban verni. Bucky közelebb lép hozzád. Olyan közel vagytok, hogy fel kell nézned, hogy az arcába láss. "Van mégy egy dolog itt a bázison, amit szívesen megmutatnák neked." Mondja, a szemében valamijen furcsa láng lobban. "Mutasd." Mondod kihívóan és Bucky lehajol, hogy a legutolsó pár centimétert közöttetek is áthidalja. Egy intenzív csókba merültök és átkaroljátok egymást. "Szeretlek XY."
Suttogja Bucky te meg visszasuttogod:" Én is szeretlek téged Bucky." Bucky felkap és elvisz a szobájába, anélkül, hogy abbahagyná a csókot....
Egy év múlva megkéri a kezedet és te boldogan igent mondasz. Egy szép és boldog élet áll előttetek.

Na, hát ez se lett rövid... de kívánságra mindig szívesen írok egy pontosabb második részt is. (Főleg a végéről, vagy amiről kéritek) <3