Az egész, a hitről szól. A hitről, amit magadba vetsz. Megelégedsz a semmivel, vagy lépsz egyet, bátran, nagyot, olyat, ami akár az egész életedet megváltoztathatja? Igen, persze minden mélyponton megfogalmazódik benned, hogy nem akarod, hogy legszívesebben kiszállnál az életedből, mert még egy nehézség, meg egy újabb akadály és azt már nem tudod elviselni, mert mostmár aztán tényleg nincs erőd - közben pedig pont annyi van, amennyire szükséged van. Se több, se kevesebb. Ha ezt elfogadod, innentől nincs nehézség. Onnantól nem állítasz akadályokat magad elé, hanem ha kell, becsukod a szemed és bármennyire is fáj, megteszed a következő lépést, ugyanis bízol benne, hogy ennél csak jobb lehet. Hogy megérdemled. A szürkeség, csak ott van, abban a pillanatban, amibe egy picit belehaltál, ahová bezártad magad. A színek kint várnak, van belőlük bőven. Csak engedd meg magadnak, hogy nálad is maradhassanak.
