Drink Your Blood( Crowley Eusford x Reader )

11.fejezet

Majd közzel hajolt amitól kicsit elpirultam aztán megpuszilja és egy "Szép álmokat,, -al távozik én meg csak egy puszi miatt rákvöröse fekszek amig az álom végre elnem nyom..

Másnap reggel

Crowley szemszöge

Végem!! Tegnap este komolyan megpusziltam!? Mi a fenét csináltam! Mi ütött belém!?
Szinte már rák vörös volt az arcom. Majd valaki benyitott én meg úgy megijedtem hogy fel ugrottam
-Uhm Crowley-sama minden rendben?
-I-igen- Chess volt az
-Biztos mert ugy megjétél mint egy kis gyerek
-Igen minden rendben!
-Oh neked tiszta vörös a fejed!
Oda jön hozzám és eltüri a szemem elől a hajamat
-Te el vagy pirulva?
-He!? N-nem is! Én? Soha!
-Bedig tiszta vörös az arcod!
Mondja kuncogva
-Ch! Inkább beszélek Krul-al!
Lököm el a kezét és felállok
-Ayano-chan megtudot valamit?
-Igen
Oda mentem Krul szobájához és bekopogtam
-Ki az?
-Crowley
-Gyere be
Bementem
-Na mit akarsz Crowley? Remélem hogy valami jó hírel jöttél mert rossz kedvem van
-Igen jó hírekkel tudok szolgálni. Aya-chan megtudta hogy 1 hét múlva támadnak az emberek és csak a velünk nemesekel akarnak végezni
-Az nem lenne túl jó. Fel kell készülni nehogy váratlanul érjen minket ez a csapás. Köszönöm Crowley most elmehetsz.
-Viszlát Krul
Ki is mentem.
Ayano szemszöge
Reggel mikor fel kelltem egyböl elpirultam mert eszembe jutott a tegnapi
-Ha eljön akkor biztosan hogy kínyirom!
Mondtam rákvörös fejel
Pár perc múlva már újra nyílt az ajtó és Yuu-san lépet be két tálcányi kajával
-Jó reggelt Ayano.
-Neked is Yuu-san. Ummm nem kellet volna hoznod az én kajámat is eltúdtam volna menni érte én is.
Mondtam miközben a kezembe nyomta a tálcát
-Nem baj. Szívesen elhozom neked az ételt végül is barátok vagyunk.
Én meg csak bologatam és egy mosolyt eröltetem magamra amitt csak egy kuncogásal viszonzzot és neki is látunk falatozni.
-Hé Ayano
-Igen?
-Ugye hogy tényleg nem vagy egy  kém?
Kérdezte már komolyab hangal amire bennem meg fagyot a vér. Kedvelem Yuu-sant ezért nehéz hazudni neki. Nehéz egy olyan barátnak hazudni aki megbizik benned és védelmez....de meg kell tenem.
-Nem vagyok kém! Ne hülyéskedj!
-Huu megnyugodtam! Általában gyanakodnék de én megbízók benned.
Na ettől már mégjobban éreztem azt az érzést hogy szívesen kiugranék az ablakon mert már anyíra szégyenlem magam mert ő olyan kedves...nem érdemli meg hogy hazudjak neki. Yuu-san egy jó ember...
-Ayano végre nem lesz több kihalgatás.
Én meg csak kérdöen néztem rá.
-Azt mindták hogy álj be közénk katonának mert ugy tudjuk hogy az voltál.
-Igen az voltam.
-Akkor holnaptól jönni fogsz velem edzésekre!
-Jó.
Ez az megbiznak már bennem annyira hogy bevegyenek ujra a seregbe. Tudtam hogy a cuki pofim újra jól fog jönni. Tudom ez egy kicsit úgy hangzott mint ha egoista lennék pedig nem vagyok. Jó talán egy kicsit de senki sem tökéletes még én semm.
Olyan uncsi most ez a nap... Várom hogy este legyen.
D-de nem azért hogy Crowley-kunal találkozam! Csak hogy jól le szindhasam a fejét! Igen csak is ezért!
Újra vörös lett az arcom amitt szerintem Yuu-san is meglátogatta mert egy kicsit aggódoan nézet rám.
-Jól vagy nincs lázad?
-N-nem jól vagyok!
-Pedig neked vörös a fejed. Csak nem elpirultal a kis Ayano ártatlan pofija alatt piszkos gondolatok vannak?
Mondja egy széles mosollyal.
-Nem csak!
-Csak? Na kivele kiváncsivá tettél.
M-mitt tegyek?! Mit mondjak?! Azt mondjam hogy hát képzeld el minden este idejön egy vámpír nemes aki nem is néz ki rosszul tegnap este megpuszilt és asszem bele szeretem! Mi van?! Beleszeretem? Én Crowley-kunba? Soha!
-Öhm...tetszel!
Mi!!!!???? Mit mondtam!?  Kapa kereszt itt helyben eláshatom magamat! Komolyan enél rosszab hazugságot még sosem mondtam! Ennél lejjebb már nem is sülyedhetek!
-Viszont.
Mi?!
-Ayano akarsz velem...járni?
Kérdezi vörös fejjel
-Persze!
Na jó ugy tünik hogy még is sülyedhetek ennél is mélyebre... Várjunk akkor én tetszem Yuu-sannak?! Mi ez az érzés? Mi!!! Yuu-san.... MEGCSOKOlT!? Valaki létszives tegyen egy szíveséget és öljön meg mert már anyíra szégyenlen magam! Na jó ezt abba kéne hagynom mert a végén még önutálatba fogok kezdeni.
Volt egy kis kond nem éreztem semmit. Sem itánta semm amikor megcsokolt olyan semleges volt minden. De akkor Crowley-kunál miért volt olyan más pedig ő csak megpuszilt. Na most már éreztem valamit nem tudom hogy a gondolatol e vagy a csóktol. De mindegy is. És ekkor mindent átgondoltam hogy na baszki össze fogom törni a kis szívét!
Crowley szemszöge
Lassan kezdet esteledni úgy hogy elindultam Aya-chan hozz. Mint mindig egy kicsit. Nehéz kes volt a sok őr miatt. Meg nem is ölhetem mert nem szabadot hogy feltünést keltszek mint ha én it se lettem volna.
20-30 perc múlva már oda is értem Aya-chan hozz és reményketem hogy megtudod e valamit. Nem azért mert nem akartam inni a véréből mert nagyon is akartam de azért jól jönne pár uj információ.
Bekopogtam az ablakon és már nyitotta is ki én meg bemásztan azon.
-Helloka Aya-chan
-Nem fogsz leszokni erröl ugye?
-Miröl?
-Hogy Aya-channak nevezzel elégé idegesítő azért
egyidő után
-Szerintem aranyos pont illik hozzád
Ekkor meg fejbe vágott valami kemény tárgyal
-Ow! Ezt meg miért kaptam?
-Mert igy hívsz! És a tegnapi miatt.
Mondja kicsi pirel az arcán
-Oh a tegnapi.
Erre már én is elpiltam és mind a ketten egyre vörösebek lettünk és egy kínos csend lett.
-N-na és megtudtál valamit?
-Öhm... sajnos nem
-Oh! Akkor ez tudod hogy mitt jelent
-Nem nem! Maradj távol vagy síkítani fogok!
-Ne sípitoz inkább nyugodj meg
-De fájni fog!
-Akkor ne mocorgj annyit!
Már közelítettem vólna amikor eltolt magától.
-Még régeben mondtad hogy van rá mond hogy ne fájon.
-Igaz is de az-
-Nem érdekel hogy hol kell megharapnod
Szerintem ezt még maga semm gondolta komolyan
-Akkor semm ha a lábadat kell megharapnom
Erre már a semei is kikereledtek és elvörösödöt.
-Ha nem akarod hogy fájon akkor ezt kel tenem ez azzal jár hogy érzékeny pontokon kell hogy megharapjalak akkor nem fog fájni
-Perverz
-Nem tehetek róla hogy ez ilyen
-Ch!
-Döntsed el
Egy kis hezitálás után eltürte a nyakátol a haját és szabad lett az egész nyaka
-Gyerünk
Erre csak elmosolyodtam és most óvatosaban bántam vele. Nem tudom miért....
Amikor abba hagytdam csak piszlogot és rám nézet
-Ez nem is fájt moszt annyira. De miért nem? Talán óvatosabb voltál hogy ne fájón!?
-Persze csak is  ez az egyetlen válasz.kölyök
-Igen vald be.
-Rossz hatással vagy rám .
-Miért?
-Elágyultam
-Miattam!?
-Igen!
-Miért is?
-Elágyulok mikor veled vagyok!
-Ez most olyan mint a szerelem
-Ch! Szerelmes egy vampír egy emberbe? Lehetelen!
-Ugye?
Szinte szinkromban kérdeztük és egymásra kaptuk  mindaketten a tekintetüket.
Na ezt nem hiszem el ez már tök logikus én beleszertem Aya-chanba.
-Na akkor én megyek is.
Éppen mentem volna ki az ablakon amikor
-Várjál
Hátrafordultam és kérdöen néztem.
Egyre közelebb jön amig már csak pár centi van köztük én meg nagyon elpirulok majd megcsokolt!
Éreztem ahogy a puha ajkait az enyémhez tapasztja. Hamarosan én is vissza csokoltam aztán a végén egy csokcsata lett belőle a nyelveink szinte tálncoltak. Amikor levegő hijány miatt elváltak. Aztán jöttünk rá hogy még is mitt csináltunk.
-M-mit művelsz!?
-N-nem tudom de te is visszonoztad!
-Ez már logikus belém szeretél.
Mondtam vöröslö arcal.
-Mi!?Nem is!
-Akkor miért csókoltál meg?
-Hát...öhmm...én csak...és ha igen!? Te is visszonoztad ugy hogy te is szeretsz engem!
-T-talán...csak egy kicsit.
Majd a szobában kinos csen uralkodót egy ideig.
-Na én megyek. Szép álmokat Aya-chan.
-Neked is Crowley-kun
Hm..még szosem viszonozta azt amikor elköszöntem töle.
Ki mentem és vissza néztem és láttam hogy már az ágyában vekszik és elmosolyodtam.
-Ezt az estét nem fogjuk elfelejteni ez lesz a mi kis titkunk.
Mondtam mosolyogva.

Na sziasztok kis KRUMPLIJAIM! Remélem tetszet ez a rész is! Még mindig vannak helyesírási hibáim és lesznek is ugy hogy bocsi emiatt. Na viszlát és vigyázzatok magatokra!❤️❤️❤️