fairy tale from the stars

3. fejezet

Közelebb hajolt, és már épp összeért az ajkunk, mikor egy ismerős hang kiáltott fel a hátam mögül. 

- Rosie! Chanyeol-ah! - megfordultunk és Jisoo integetett felénk boldogan. Nem sokkal később felbukkant Jennie is egy üveg borral a kezében. Oda ültek hozzánk és töltöttek mindenkinek egy kört. - Mit csináltok ti itt? - nevetett Jennie, és finoman oldalba lökött.

- Fogadok megint becsajoztál, Yeol, és Rosienak öntöd ki a szíved. - nevette el magát Jisoo. 

- Nem... Vagyis, igen, de nem... Ahh, mindegy. - komolyodott el Chanyeol. Ránéztem félszemmel és láttam rajta, hogy nincs odáig a váratlan társaságért. Megsimítottam a karját és rámosolyogtam. Halványan ő is elmosolyodott, majd a többiekre nézett, elvette Jennie kezéből a borosüveget és beleivott. 

- De jó huzatod van Yeol. - mondta meglepetten Jisoo. - Nem is tudtam, hogy szereted a bort. 

- Nem szeretem. - letörölte a szájától a félre ment bort, és kifújta a levegőt. - De szeretek inni. És most rám is fér... - nézett rám nagy szemekkel. 

- Na, csak nem dobták a mi kis "helyes Yeolunkat"? - nézett tettetett szomorúsággal Jisoo, majd összenevettek Jennievel. 

- Inkább azt mondjátok el, hogy ti mit kerestek itt? - kérdezte Chanyeol enyhe éllel a hangjában. - Mert én biztos nem kértem, hogy ide gyertek. - mosolyodott el gúnyosan, majd ismét a sörébe ivott. 

- Mi van veled Yeol? Mitől vagy ennyire morcos? - kérdezte Jenni, mostmár komolyabban. Megfeszült a képzeletbeli hangulat szála és lassan kezdett szakadni, de még mielőtt elszakadt volna, felkiáltottam. 

- Srácok, nézzétek, az a felhő úgy néz ki mint egy nyuszi.. - nem változott semmi, de legalább már Jisoo is az eget kémlelte. Jenni és Yeol farkasszemet néztek, én pedig nem tudtam mi mást tudnék tenni. Régen el tudtunk lenni együtt minden fajta konfliktus nélkül, de azóta nem csak én változtam meg, hanem minden és mindenki körülöttem. Rossz volt látni, hogy a legjobb barátaim már nem jönnek ki úgy egymással mint régen. Vagyis, szerintem.. Újra végig néztem rajtuk és egy furcsa felismerés csapott arcon. Hívjuk női megérzésnek, de ahogy Jenni nézett Yeolra, és ahogy Jisoo nézett Jennire.. Ugyan az látszott mind kettejük szemében. Mivel én még nem nagyon voltam ezelőtt szerelmes és még soha se láttam hogyan nézek arra aki tetszik nekem, nem voltam benne biztos, hogy jól detektálom. De láttam romantikus filmeket, jesszus mennyit. A főhősök valahogy hasonlóan néznek egymásra, mikor tudatosítják magukban, hogy szeretik egymást és jön a lila köd, a romantikus zene, rózsaszirom eső, és a csók. De itt egyik sem volt. Mindannyian szomorú kiskutya szemmel nézték a másikat. Ez lenne a reménytelen szerelmes nézés? Vajon most én is így nézek ki, hogy rájöttem, hogy semmi esélyem Jisoonál, mert már foglalt a szíve? 

A gondolat menetemet Yeol szakította meg. Megragadta a kezemet, felrántott a földről, idegesen felkapta a pulóverét, át hajította félig a vállán és elrángatott a lányoktól. Egy szót se szólt, se hozzám, sem a távolodó lányokhoz. Furcsa volt. A szemében és az arcán látszott egy enyhe megszállottság, mégis inkább volt szomorú. Egy idő után meguntam, észbe kaptam és megálltam. Kirántottam a karomat a szorításából és miközben dörzsöltem a lüktető csuklómat, dühösen ránéztem. Ő ledöbbenten állt meg elöttem és mire ő is észbekapott már késő volt. 

- Neked meg mégis mi a fene bajod van? Chanyeol, hogy lehettél ennyire bunkó? Mégis mit képzeltél, majd ezek után még érdekel, hogy mit akartál mondani? Vagy el akarok veled menni valahova? Iszonyúan fáj a csuklóm, hála neked és még a legjobb barátnőim elött is leégettél. - csak úgy dőlt belőlem a szó, gondolkozás nélkül. Nem tudtam akkor és ott visszafogni magam. Valójában rajta vezettem le, a bennem felgyülemlő összes kételyt, összezavarodottságot, dühöt, félelmet és szorongást, amit az utóbbi időben éreztem. Nem tettem jól, tudom. Mostmár tudom, de akkor és ott annyira össze voltam zavarodva, hogy nem érdekelt semmi. Ő csak nyugodtan hallgatta végig ahogy kiosztom és mikor már kifogytam a szuszból, a vállamra tette az egyik kezét. 

- Sajnálom. - ennyi. Ennyit mondott, én pedig még inkább összezavarodtam. Kiabáltam vele, és neki ennyi a reakciója? El se gondolkozott, hogy mást mondjon? Esetleg megmagyarázza? Bár igazából én mondtam neki, hogy nem érdekel ezek után, de azért mondhatott volna még valamit. Ehelyett, csak fogta magát és csendben elsétált. Nem nézett vissza, akkor sem mikor kiabáltam utána. Egy szó nélkül haza ment. 

Egy darabig nem tudtam megmozdulni. Nem tudom miért. Nem esett jól. Fura, mi? De biztos veletek is előfordult már egy beszélgetés után, hogy egy darabig csak igyekeztetek felfogni, hogy mi is történt. Mintha ebben a feldolgozási időben a lelketek elszállna és ott marad az üres testetek, amíg vissza nem tér. Nekem kb. 2 perc volt mire erőt tudtam venni magamon és haza indultam. 

Otthon nem szóltam senkihez, csak bezárkóztam a szobámba, bekapcsoltam a hangfalam, beraktam Emeli Sandé-tól a My Kind of Love-ot és végigfeküdtem az ágyamon. 

Kezemben a telefonommal, visszanéztem a régi képeinket a lányokkal. Minden képen, ahol Jisooval voltam kinagyítottam és elmosolyodtam, majd a következő képen megláttam, hogy hátulról átöleli Jennit és a vállára hajtja a fejét mosolyogva, miközben én Jenni másik oldalán mosolygok a kamerába.. Nem mehetnék vissza ide? Mikor még csak úgy láttam a gyönyörű legjobb barátnőmet, mint egy barát.. 

Ekkor azonban jött egy értesítésem. Megnyitottam és láttam, hogy Lalisa bekövetett instagrammon. Rámentem az oldalára és a szívem újra hevesen kezdett verni. A képein nagyon menő, drága ruhákban volt. Egy-kettőn látszott a hasa és a dekoltázsa is. Bevallom néhányat lescreeneltem, mert annyira jól nézett ki. Még mindig nem értettem ezt az érzést, de jó volt. Elhatároztam, hogy utána keresek az interneten, hogy lehetséges-e az ilyen és vajon ez normális, vagy köszönjek el a szeretteimtől és vonuljak be önként a pszihiátria zárt osztályára. De meglepetésemre egészen sokan írtak arról, hogy velük is megesett ilyen és, hogy azóta sokkal boldogabbak és kiegyensúlyozottabbak. Ezek szerint nincs baj velem. Oké. De ettől még mindig a legjobb barátnőmbe zúgtam bele először és egy új lányba, akit nem is ismerek. Mit tegyek? 

Eldöntöttem, hogy anonimba felteszem ezt a kérdést a közösségnek, hátha ők okosabbak mint én. Nagyvonalakban leírtam a storymat, azt is hozzá téve, hogy erős a gyanúm, hogy Jisoo (nyílván nem írtam neveket, nem ment el az eszem), szerelmes a másik barátnőnkbe. Nagy nehezen rávettem, hogy elküldjem, ezek után lezártam a telefonom és félredobtam. Még egy kicsit hallgattam a lejátszási listámat, de végül csak kikapcsoltam és elaludtam.