30 napon keresztül olvashatsz történeteket James McAvoy-ról és minden karakteréről. Élvezd a képeket, amiket mellé rakok és érezd jól magad, miközben olvasol!
Karakterek:
•James McAvoy
•Charles Xavier (X-men)
•Kevin Wendell Crum...
Oops! This image does not follow our content guidelines. To continue publishing, please remove it or upload a different image.
Nem tudtál mozogni. A szád be volt tömve. Féltél. Aztán felismerted az előtted lévő embert. Wesley. Az ő szája is be volt tömve. Tudtad, érezted, hogy elraboltak titeket. Valószínűleg a Szövetség. De nem emlékeztél semmire. Nem emlékeztél, hogy hogyan vagy mikor történt. Vagy hogy hol voltatok előtte. Talán az utcán sétálhattatok.
Wesley ébredezni kezdett. Amikor meglátott téged, a szeme megtelt aggódással. Próbált közelebb jutni hozzád, hogy megnyugtasson, de valaki megállította. Két ember megragadta Wesleyt, kettő pedig téged. Elvették a szádból a tömést.
-Mit akarnak? - kérdezted dühösen.
-Kicsit megkínozzák a barátodat - jött be egy ember és leült a székre.
-Nem, ne! - pánikoltál.
-És te végig fogod nézni - tette hozzá.
-Nem! Nem tehetik ezt! Miért? Nem is tettünk semmit! - kiabáltál idegesen.
-Mondja ezt egy gyilkos barátnője - vonta fel a szemöldökét.
-Ne, vigyenek engem, de ne bántsák őt! - mondtad hirtelen.
-Miért tenném azt? - kérdezte összezavarodottan a férfi.
-Bármit tehetnek velem, de hagyják őt! - ismételted.
-Bármit?
-Bármit - bólintottál.
Tudtad, hogy ez a vége. Mindennek vége szakad. De bármit megtettél volna Wesleyért. Wesley kiabált fájdalmában, ahogy végig nézte, hogy elvisznek téged, miközben a te arcodon folytak a könnyek, mintha csak dézsából öntötték volna...
És felébredtél. Remegtél és az arcodon keveredett a könny és izzadság. A levegő vételed gyors volt és úgy érezte, hogy kiugrik a szíved a helyéről.
-Y/n? Mi a baj? - fordult feléd a melletted alvó ember.
Kellett pár pillanat, amíg rájöttél, hogy Wesley volt az. Az álom még mindig hatása alatt tartott téged és nem tudtál válaszolni.
-Hé, hé - ült fel melléd. - Mi történt? Rosszat álmodtál?
Bólintottál és Wesley azonnal az ölébe húzott. A nyakába temetted a fejedet és kiengedted a visszatartott sírást. Wesley átkarolt és a hátadat simogatva suttogott nyugtató szavakat a füledbe.
-Minden rendben lesz - suttogta és felemelte a fejedet, hogy a szemedbe nézzen. - Szeretlek Y/n.
-Én is téged - szipogtál és lehunyva a szemedet hagytad, hogy Wesley letörölje a könnyeidet.
Wesley megcsókolta a homlokodat ahogy visszahajtottad a fejedet a vállára. Ráhajtotta a fejét a fejedre és a hajad alá nyúlva simogatta a tarkódat. Wesleynek sikerült lenyugtatnia téged és szeretetével álomba ringatnia. Még miután hallotta a szuszogásodat, azután is ülve maradt egy pár percig, aztán óvatosan elfeküdt és a fejedet a mellkasára helyezte. Próbálta minél több testrészeteket összeérintetni, hogy érezd őt, hogy tudd még álmodban is, hogy minden rendben lesz. Wesley szorosan átölelt téged és lassan ő is álomba merült. Mindketten nyugodtan aludtatok az éjszaka további felében és testetek melege nem csak a másik testét járta át, hanem szívetek-lelketeket is. A rossz álom csak rossz álom maradt, szeretetek legyőzött mindent.
•••••••••••••••••♪••••••••••••••••• Hello világ. A 16. rész is kész van. Remélem tetszett! Szerintem aranyos lett, de ezt nektek kell eldönteni💜 Vigyázzatok magatokra, maradjatok otthon, maradjatok biztonságban és tartsatok ki!💜 •••••••••••••••••♪•••••••••••••••••
