30 𝒹𝒶𝓎𝓈 𝓌𝒾𝓉𝒽 𝒥𝒶𝓂𝑒𝓈 𝑀𝒸𝒜𝓋𝑜𝓎 [ᴴᵁᴺ] |×|

𝔸𝟘𝟡. 𝑅𝑜𝒷𝒷𝒾𝑒 𝒯𝓊𝓇𝓃𝑒𝓇 - 𝒰𝒹𝓋𝒶𝓇𝓁á𝓈

"𝑰 𝒕𝒉𝒊𝒏𝒌 𝒕𝒉𝒆 𝒎𝒐𝒔𝒕 𝒓𝒐𝒎𝒂𝒏𝒕𝒊𝒄 𝒕𝒉𝒊𝒏𝒈 𝒚𝒐𝒖 𝒄𝒂𝒏 𝒅𝒐 𝒊𝒔 𝒕𝒖𝒓𝒏 𝒖𝒑. 𝑻𝒖𝒓𝒏 𝒖𝒑 𝒘𝒉𝒆𝒏 𝒊𝒕'𝒔 𝒅𝒊𝒇𝒇𝒊𝒄𝒖𝒍𝒕 𝒇𝒐𝒓 𝒚𝒐𝒖. 𝑻𝒓𝒂𝒗𝒆𝒍 𝒉𝒂𝒍𝒇𝒘𝒂𝒚 𝒂𝒓𝒐𝒖𝒏𝒅 𝒕𝒉𝒆 𝒘𝒐𝒓𝒍𝒅 𝒐𝒓 𝒋𝒖𝒔𝒕 𝒖𝒑 𝒕𝒉𝒆 𝒓𝒐𝒂𝒅. 𝑾𝒉𝒂𝒕𝒆𝒗𝒆𝒓 𝒊𝒕 𝒊𝒔, 𝒋𝒖𝒔𝒕 𝒃𝒆 𝒕𝒉𝒆𝒓𝒆."
-𝒥𝒶𝓂𝑒𝓈 𝑀𝒸𝒜𝓋𝑜𝓎

-Y/n! - kiáltott anyukád. - Téged keresnek!

Leszaladtál az emeletről az anyukádhoz, aki az ajtóban állt egy helyes fiatalemberrel. A fiatalember alacsonyabb volt, mint a többi fiú az ő korában. Sötétbarna haja és kék szeme volt. Elegánsan öltözött, ami meglepett.

-Szép napot! - köszönt, és téged meglepett a lágy hangja, ami nyugalmat tükrözött.

-Szép napot - köszöntél vissza. - Minek köszönhetem a látogatást?

-A nevem Robbie Turner és szerettem volna személyesen átadni ezt a virágcsokrot - tartotta feléd a kezében tartott nagy virágcsokrot tele szebbnél szebb virágokkal.

-Oh, köszönöm - lepődtél meg és átvetted.

-Ezen kívül szeretném meghívni egy teára a közeli kávézóba - mondta.

-Oh, most? - kérdezted.

-Ha ráér - bólintott.

-Persze - bólintottál.

Így leraktad a csokrot az asztalra és Robbie felajánlotta a karját, amit elfogadtál és belekarolva indultatok a kávézóba. Sokat beszélgettetek és rájöttél, hogy sokban egyezik az ízlésetek. Arra is rájöttél, hogy Robbie elképesztően aranyos és kedves. Emellett természetesen egy úriember. Együtt töltöttétek a délutánt, majd amikor sötétedni kezdett Robbie hazakísért és kezet csókolt jó éjszakát kívánva.

Az elkövetkező hetekben minden nap kaptál színesebbnél színesebb csokrokat és Robbie mindig küldött mellé egy kártyát, amelyen mindig valami kedves üzenet állt. Nem kellett sok ész ahhoz, hogy kitaláld mi folyik itt. Anyukád odáig volt, hogy van egy udvarlód.

A hetek alatt megismerted Robbiet és letagadni sem tudtad volna, hogy szépen lassan beleszerettél a fiatalemberbe. Robbie elszántan küldte neked a csokrokat, egészen addig, amíg vissza nem küldtél egy kártyát, hogy ne a csokrokat küldje, hanem önmagát. Ennek köszönhetően másnap Robbie állt a küszöbön a szokásos csokorral.

-Szia Robbie - köszöntél mosolyogva.

-Szia Y/n - mosolygott rád. - Hogy érzed magad?

-Most, hogy itt vagy, jól - vallottad be. - És te?

-Meglepett a leveled - mondta és feléd nyújtotta a csokrot.

Te megráztad a fejedet mosolyogva és miután átvetted a csokrot és leraktad az asztalra, megfogtad az arcát és megcsókoltad. Robbie először meglepődött, majd a derekad köré fonta a karjait és közelebb húzva téged magához elmélyítette a csókot. A kezeid a hajába tévedtek és ahogy a csók szenvedélyesebb lett belemarkoltál a puha hajába. Ez azonban nem tartott sokáig, ugyanis mindkettőtöknek elfogyott a levegője, így lihegve döntöttétek össze a homlokotokat. Egy kuncogás szökött ki mindkettőtök száján és elhajolva egymástól belenéztetek a másik szemébe.

-Szeretlek Y/n L/n - mondta Robbie.

-Én is téged Robbie Turner - mondtad mosolyogva és újra megcsókoltad.

-Öhm Y/n... - kezdte a csók után. - Lenne kedved elmenni piknikezni?

-Persze - bólintottál.

-Oké, még egy kérdés. Y/n L/n lennél a barátnőm? - kérdezte.

-Megtisztelnél - mosolyodtál el és Robbie közelebb hajolva újra rabságba fogta az ajkaidat egy édes csókban.

•••••••••••••••••♪•••••••••••••••••
Kilencedik nap. Rövidebb, mint a többi, de nem tudtam mit kezdeni szegény Robbieval. De remélem tetszett annak, aki esetleg olvas. Ha olvasnak egyáltalán... Továbbra is vigyázzatok magatokra, maradjatok otthon, maradjatok biztonságban. És aki itt lesz, azzal holnap találkozok!💜
•••••••••••••••••♪•••••••••••••••••