8.Táskában♡

37 0 0
                                    

《Beka》
Az ebédre tervezett vacsora nagyin jól sikerült.Justin még táncolni is fel kért.Nagyon élveztem.Az idő kelemesen hüvös volt így néha bele bele kapott a hajamba.A végére már egész sötét lett.
Justin melett ültem mikor hirtelen el felejtett enni.Egy fájdalmas grimasz ült ki az arcára.Amitől nagyon meg ijedtem.
-Jól vagy?-Kérdeztem kissé oda hjolva.
Majd bólogatott hogy igen.
-Igen.-Küszködte ki magábol.
Ugye nem várja el tőlem higy higgyem is el?
A kezemet a homlokára tettem és forró volt.

Van az a pont amikor az ember belázasodik a fálydalomtol.És ez volt az.
Már úgy is vége felé tart a parti szoval mi haza megyünk.

-Anya!Justin lázas haza megyünk.-Mondtam komolyan és bólintott.
El köszüntünk mindenkitől és be ültünk a kocsiba. Akor jutott eszembe az kisebb táska amit nagyi aditt.De majd csak ha haza értünk.

-Mi van a táskában?-Kérdezt mint ha egyre gondoltunk volna.
Kicsit meg lepett.
-Nem tudodom.
Malyd a kezébe nyomtam jelezve hogy nyissa ki.
Az utat majd öt néztem.
Szét húzta a táskát és egy ......halom pénz volt benne.!
Pénz ?Egy táskányi?Biztos ketőnknek.
Abban a pillanatban fel se tudtam fogni de még meg becsülni se az értékét.

Justin rám nézett és szinte a szája is tátva maradt.
Egymásra néztünk és el nevetük magunkat.De nem mint ha vices lenne csak egyszerre boldogok voltunkb és szerlmesek egy halom pénzell!
Pár perc mulva haza értünk majd Justin ki kapta táskát a kezemből és a kocsira dobta.Fel kapott és meg csókolt.Közben csak mosolygott és engem nézett ahogy én is őt.Mint ha nem történt volna semmi csak be sétáltunka házba.

Átlag esetben biztios fel akadtam volna hogy csak úgy tovább sétálunk de most ez más.Az nem lett volna olyan szabad érzés.Ha szólok hogy:Ez meg mi volt ,vagy: Semmi szertlek vagy valami?
Kérdezhetném de nem tettem .
Gondosan el tettük a pénzt tartalmazó tárgyat egy bőröndbe.

-Ülj le mindjárt jövök.-Utasítottam.
Majd el mentem egy fálydalom csilapítóért és az első segélyes dobozért.
Oda adtam agyógyszert és egy pohár vizet.Le vettem a régebbi kötést ami csurom vér volt.Le fertőtlenítettem és tettem rá egy uj kötés.Megitta folyadékot és készültünk az alváshoz .
Már az idő igyencsak éjfél felé járt mikor Justin be feküdt mellém.Felém fordult és át ölelt.De ki ellenkezne?

-Holnap már haza megyek.-Mondra fáradtan.

Haza?Nélkülem?Nem azt nem teheti.
-Mi nee!!-Kérleltem.
-Beka .Már 3-4 napja itt lakok.Nem várhatom el tőletek.-Mondta kicsit szomorúan.
De hát bele kell törődnöm nem tarthatom őt itt.Meg az anyukájának is szüksége van rá.
Így ebbe bele nyugodva .
De azért mégse hagyott nyugodni ez az egész szóval  én is hozzá bujtam.Be szipantottam az illatát
és akaratlanul is egy könycsepp gördült le az arcomon.Bár a szobában nagyon sötét volt mégis észre vette.A kezével le törölte és magához ölelt.😟

Has llegado al final de las partes publicadas.

⏰ Última actualización: Oct 30, 2020 ⏰

¡Añade esta historia a tu biblioteca para recibir notificaciones sobre nuevas partes!

A rossz fiú🖤💜Donde viven las historias. Descúbrelo ahora