Mit tesz egy fiatal lány, ha a nyaralása kellős közepén találkozik a nagy Ő-vel? A boldogság útjában csak a lány múltja állhat. Ugyanis a lány priuszos.
Mit szól ehhez a nagy Ő és családja, barátai?
Tartsatok velem és kiderül 🤩
Szuper! Egy újabb esős nap Londonban. Mikor tíz éve ide költöztem, imádtam ezt a várost, és még mindig teljesen bele vagyok szerelmesedve, csak ne esne állandóan.
Sikerült egy nagyon jó kis lakást megvennem a belváros kellős közepén, viszonylag jó áron. Egy három szobás lakás, ami bár nem túl nagy, de a nagy ablakoknak hála világos, és tágasnak tűnik. Egészen jól sikerült berendezni, így elég nagy terek vannak, ami még inkább azt a látszatot kelti, hogy nagy a lakás.
Mindennapjaimat egy imádni való kis szeretet gombóccal osztom meg, akit egyenesen imádok. Fél évvel ezelőtt, indultam dolgozni, és az egyik kukából nyüsszögést hallottam. Ahogy leemeltem a kuka fedelét, a tetején lévő zacskó mocorogni kezdett. kibontottam, és egy hófehér kiskutya volt benne. Alig lehetett pár napos. Kivettem és a legközelebbi állatorvoshoz mentem vele. Kiderült, hogy egy fajtat tiszta máltai selyemkutya, ami mindkettőnket meglepett. A fajtiszta nőstény kutyák eléggé drágák, nem dob ki valaki csak úgy egy kölyköt. Megbeszéltem vele, hogy kivizsgálja, megkapja a szükséges gyógyszereket, és délután visszajövök érte.
Ops! Esta imagem não segue nossas diretrizes de conteúdo. Para continuar a publicação, tente removê-la ou carregar outra.
Délután négy óra hamar eljött, s már úton is voltam a kis apróságért. A doki megnyugtatott, hogy kb egy hónapos lehet a picur, teljesen egészséges, megkapott minden szükséges oltást, kaptam pár gyógyszert, ami segít, hogy megerősödjön, és már indultunk is haza.
- Mi legyen a neved? - kérdeztem.
- Mit szólsz a Lili-hez? - kérdeztem. Apró fejét oldalra döntötte, és kérdőn nézett rám. Komolyan úgy hatott, mintha megkérdezte volna: Most komolyan?
- Rendben - nevettem rajta. - Legyen...........
Egészen hazáig találgattam a neveket, de egyik sem nyerte el egyikünk tetszését sem. Otthon adtam neki egy kis tálkába vizet, majd a délelőtt vásárolt kutyakaját kerestem a táskámban. Ahogy elkezdtem kibontani, a zaj hallatán elkezdett ugrálni, és csóválta a farkát.
- Nyugalom kis tücsök - mosolyogtam lelkesedésén. - Úgy ugrálsz, mint egy tücsök - simogattam kis fejét, mire bőszen csóválni kezdte a farkát. - Ez tetszik? - kérdeztem, közben vakargattam a kis fülét, ő pedig boldogan nyomta a kezemhez a fejét.
Miután evett, feltettem magam mellé a kanapéra, ahol elnyúlva aludt reggelig. Azóta ő az én kis szerelmem. Mindent meg tudok vele beszélni, és mindig megvigasztal. Tudom, ez kicsit furán hangzik, de komolyan az az érzésem, hogy megérti, amit mondok neki, és a lehetőségekhez mérten próbál válaszolni is. Végül a Winter nevet kapta, mert olyan fehér, mint a hó, és az amúgy is fehér járólapon teljesen el tud veszni, csak a fekete orra árulja el.
Fél éve van velem, és azt kell mondanom, teljesen uralja az életem. Valahányszor elmegyünk sétálni, rendszeres próbál összehozni másokkal. Tényleg úgy érzem magam, mint a 101 kiskutya mesében a két gazdi, mikor a kutyák összehozták őket. Valamivel mindig sikerül hozzánk csábítania egy kutyát sétáltató fiatalembert.
A munkahelyemen is szeretik, szerencsére jól nevelt kutyus. Elfekszik a kis ágyában, és csak akkor játszik, ha egyedül vagyunk, vagy valamelyik kollégám bejön játszani egyet.
Egy ügyvédi irodában dolgozom. Itt voltam gyakornok az egyetem alatt, és mióta végeztem, főállásban dolgozom. Ennek már négy éve. Mindenki kedves, ugyan van némi verseny köztünk, de tudunk csapatban is dolgozni. Ha valakinek segítség kell, mindig segítünk, már ha olyan a probléma, amiben érdemben tudunk.
Ma is esős napra virradtunk. Winterrel úgy döntöttünk, hogy ma kihagyjuk a sétát, majd a parkolóban elintézi a dolgát. Gondoltam én, kis naívan.
- Winter! - kiáltottam pánikolva, mikor is a kis szélvész elrohant mellőlem, persze ki a parkolóból. - A fene enné meg! - szitkozódtam, miközben rohantam a kis szélvész után.
Szerencsémre az épület melletti parkos részen végezte éppen a dolgát, így boldogan sétáltam mellé, és amint végzett felkaptam, és a szemetet a megfelelő helyre kidobva indultam el az irodám felé.
