A kézfogás, fizikailag, arra szolgál, hogy bemutatkozáskor megerősítsük magát az ismerkedést. Ebben a rövid kis egyperces történetben főszereplőnk nincs tisztában egy két erre a cselekvésre vonatkozó szabállyal.
Békésen sétálgatott az utcán, munkahelyére tartva, mikor egy ismerős fiatalembert vett észre. Az földút másik oldalán sétált. Úgy gondolta, mivel úgysem siet, megkockáztatja ismeretségüket.
Oda is sietett hozzá. A másik érdeklődve tekintett rá, valószínűleg nem ismerte fel. Ezért ifjú barátkereső főhősünk végre megszólalt. "Jhonas White. Nem találkoztunk már valahol?" Mutatkozott be. "Devan Black. Sajnálom nem emlékszem magára. De örülök hogy megismerhetem." Nyújtja ki a jobb kezét. Jhonas hátrál egy lépést, majd megszólal. "Elnézést, nyugodtan visszavetheti a kezét, én bal kezes vagyok, ezért is nem szoktam kezetfogni másokkal." Devan csak bólint. Nem akarta elrontani a másik kedvét, ahogy szégyenbe hozni sem, ezért inkább nem szólt semmit.
Igyekszem hamarabb írosgatni ezeket is.
Remélem tetszett, sziasztok! 👋
