Random agymenések

2. Tej

Ez a sztori idén kezdődött. Egy sötét éjszakán... Jó csak vicceltem.
A keddi órarendünk utolsó óránk tesi, ami az 5 tanóra volt, de nekünk (nekem és még néhány haveromnak) még van egy rajz szakkörünk, ezért nekünk van egy lyukas óránk, amiben átmegyünk csoportosan a szemben lévő pékségbe. Egy ilyen kedden Anna a barátnőm (,ha úgy jobban tetszik, haverom) szomjas lett. Az én és az ő vize is elfogyott. Elmentünk a nemrég említett boltba, és Anna vett tejet.
Egy hét múlva ugyanez a szituálció, de most én is vettem tejet. Bementünk szakkörre és mindenki kissé furcsán nézett ránk, sőt valaki megkérdezte:
Vki.: Ti miért vettetek tejet?!
Én: Há' mer' mán miért ne?!
Azóta a tej egy ikonikus jelképem.
Hepi end!

(Ui.: Direkt írtam így. A fenti rajz meg hát... A Monazila helyett készült. [Azért Monazila és nem Monaliza, mert rámjött a rajzolokegyrandomdolgotamitúgysemfejezekbe].)