Hétfő
Végre ez a csodás nap is eljött mikor végre láthatom Petert csak egy kis bökkenőbe ütköztünk.Mit keres Peter Zoey közelébe.
-Szia Peter-köszönök neki és öleltem volna meg de Zey persze közbeszólt.
-Mivan Noaht leszarod de Petert nem?Nem is ismered.-mondja gúnyosan
-Jó igaz sziasztok-mondom és mosolyogva elmegyek igazából valahol éreztem hogy ez lesz így jobb kedvem lett.Lehet kicsit fura vagyok.
-Na?-kérdezi Bella
-Áhh semmi szakítottam vele vagyis nem de én már nem érzem kapcsolatnak ezt ami köztünk van de nem nagyon izgat most csaak boldogabb vagyok-mosolygok rá
-Hát oké furcsa vagy-mondja röhögve Bella
-Tudok róla
-Sarah te most komolyan szakítasz velem?-szólal meg mögülem Peter
-Persze Zoeyval nyugodtan ismerkedhettek igazábol nem izgat de viszont nekem most mennem kell-mondom mosolyogva és elmegyek mellette
-Jóságos reggelt Melanie hogy vagy?
-Fáradtan-szürcsöl bele a kávéjába
-Amúgy mit csináltál Peterrel?
-Hm?-nézek rá kérdőn
-Úgy jött be hogy csúnyábban beszélt mint egy kocsis és hogy idézzem:-A faszom bele Zoeyba és a kurvaságába mindjárt felrugom-aztán bement oda és becsapta az ajtót úgyhogy majdnem kiesett a helyéről-mondja Melanie
-Hát szakítottam vele nem nagyon védett meg szólt be Zoeynak mikor leszólt meg közénk állt meg beszélgettek szóval igazából ja ennyi deha visszaakar jönni egy nagyon nagyon jó és erős indoknak kell lennie amiért visszaveszem szóval hajrá nem adom könnyen magam na szióka-köszönök el Melanietól és megindulok egy erdő fele
-Sarah te mit képzelsz magadról?-szólít le Peter hirtelen amire eléggé megilyedtem
-Mond mi a baj?-kérdezek vissza kedvesen csak hogy idegesítsem
-Zoey miatt szakítasz velem?Ez komoly?
-Áh értem......ja.Miért baj?
-Jézusom nem volt semmi köztünk Zoeyval csak beszari voltam mindvégig és azthittem lerendezed
-Oh értem akkor bocs nekem nem kell olyan aki várja hogy én csináljak mindent na viszont mostmár hagyhadsz nem tudom min akadtál ennyire fenn-mondom közömbösen és vissza fordultam
-Jézusom-hallom a távolból Peter szavát
-Sarah itt várunk rád cseszd meg-szól le Melanie
-Bocsi de már itt vagyok-leültem a helyemre és Zoey ült le mellém
-Hogy vagy csajszi?-mondja pláza cica hangon és ekkor akkora pofont levágtam neki hogy ő is lefordult a padról
-Nekem ne nyalizz miután szétszedtél minket oké?És ne gondold azt hogy sikerült mert rohadtul nem tudod mi folyik köztem és Peter között jó?Le lehet szállni rólam díjjaznám.-mondom kicsit erélyesebben és mikor jobbra nézek meglátom Petert én csak nyugodtan vissza ültem enni.
-Engem ne üss meg Bella vagyok-ül le mellém röhögve Bella
-Azért te nem Zoey vagy felismerlek-röhögök vissza rá
-Ott eddig én ültem-hallom alighallható megszólalását Peternek mikor leült elém én csak kedvesen felröhögtem és rákaccsintottam Peterre.
-Öhm most mi van?-kérdez Bella
-Nem tudom-röhögök vissza mert tudom mire kérdezte
-Én nagyon is tudom-kezdi el huzogatni a szemöldökét Melanie
-Jaj hadjál már-röhögöm el magam.
Miután sikeresen elfogyasztattuk a kajánkat elkezdődtek az edzések közben Peter eléggé próbált a közelembe lenni de én nem nagyon foglalkoztam vele és végül este Bellával aludtam egy sátorba így Petert Zoeyval hagyva mit ne mondjak nem bírta sokáig.
-Leszarom hogy jóba vagy rosszba vagyunk én nem alszok Zoeyval fekszik be közénk.
-Nekem nyolc-szólalok meg először
-Nekem is-követ Bella
-Csodás jó éjt lányok-erre én csak egy nagyot sóhajtok és Peter felé fordulva elkezdem nézni
-Mivan?-kérdezi meg erre én csak felültem és megbököttem Bellát aki hogyha elalszik nem könnyű felébreszteni
-Ez-nyomok egy puszit a szájára és elfordulok
-Akkor most mivan köztünk?
-Mi lenne?Mit gondolsz?-kérdezem tőle sejtelmesen
-Barát csak úgy simán?
-Nagyon okos vagy na jó éjt-mondom és elfordulok immár véglegesen
KAMU SEDANG MEMBACA
Pofonok elcsattanása és sok más
PertualanganSarah Kay vagyok 17 éves. A lány barátaim inkább csak kihasználnak vagy átvernek csak egy lány barátom van aki örök és persze sok fiú spanom van.