Seriously?

Part 3

Tudni kell rólam hogy jobb kezes vagyok viszont a jobb kezem Jaedennél volt, de nem akartam elvenni így megpróbálkoztam a jobb farzsebemből elővenni balkézzel a telómat amin ültem. Gondolhatjátok milyen bénán ment. De amikor sikerült kivennem (nem is én lennék) ledobtam a telom mondom magamba hogy lehetek ilyen béna. Mikor viszont nyúltam volna le érte összeért a kezünk Jaedennel mert ő is lenyúlt a telómért. Majd mikor odaadta nekem a telom és feloldottam az ujjlenyomatommal véletlenül belépett egy beszélgetésbe ami hát ha nem is értette mert ugye magyarul volt az emojikból és a rohadt sok fekiálltójelből meg lehetett állapítani hogy nem egy barátságos beszélgetés volt.
Az anyám volt ott a képernyőn. Nem mindig vagyunk a legjobb viszonyba. Mondott már olyan dolgokat amik rohadtul sértőek voltak egy anya szájából a lánya felé. De nem csak ő mondott már ilyeneket így megpróbálom mindig a lehető legjobban kezelni ezeket a helyzeteket. Miután meglátta megkérdezte:
-mi történt?
-semmi,de inkább nézd a sorozatot nekem még írnom kell valakinek.
-ok,de ha van valami szólj ok?
-aha
Majd beléptem a beszélgetésbe az internetes barátnőmmel Sárával másolom mit beszélgettünk:
"Szia!🥰 Azon gondolkodtam hogy ugye holnap lesz a verseny a színházban és gondolom nem tudsz eljönni a suliból nem engednek el de azért gondoltam megkérdezem hátha meggondolták magukat?! És amúgy 2 napig leszünk de nem lesz kijárásra lehetőségünk csak a színházba onnan meg vissza a hotelbe mert ugye ma érkezünk a hotelhez. A címet már megadtam hátha mégis sikerül meggyőzni őket!"
"Hali!😊 Hát az a helyzet hogy sajnos nem engedték meg pedig olyan szívesen ott lettem volna!! Majd talán máskor :(. De azért még próbálkozni fogok! Viszont most nekem mennem kell! Kitartás!! Luv youu!
"Köszi! Szia! Luv you too!"
Annyira azért nem éltem bele magam hogy ott lesz. Sejtettem hogy nem engedik el.
Viszont miután kikapcsoltam a telom rá fél másodpercre vettem észre hogy vége a résznek így gondoltam nem indítok ujjat hisz már szerintem eléggé elege van hogy végig kussoljuk az utat legalábbis én így érzek. Ekkor meg is szólalt: