Miért pont te?

1.

Kérlek Ginny hagyjál már, fogd már fel végre, hogy vége. 100 szor mondtam már szépen, de úgy látszik nem értetted meg. VÉGE!!!!! Már nem szeretlek úgy, ahogy te engem. Érsd meg én más vagyok. -orditotta Harry.
Ne csináld ezt kérlek Harry, ne, nem gondolkozol tisztán, mi az álompár vagyunk, mi nem szakíthatunk. Amúgy is, mi az, hogy te más vagy? Hogy értetted?- akadt ki a vöröske kislány.
Semmi, csak kicsúszott a számon, felejsd el, mindegy. -mentegetőzött a sebhelyes.
Nem, nem felejtem el. Tudni akarom, mégpedig most. Gyerünk, mond el. Miben vagy más, halljam. - követelőzött az akaratos lány.
Nem, mondtam már, hogy semmi, amúgy se rád tartozik.-mondta ingerülten Harry.
De, igenis rám tartozik, mert a barátnőd vagyok, szóval kezd el csak szépen mesélni...- követelőzött Ginny.
Hányszor, mondjam még el, NEM VAGY A CSAJOM!!!!- kiáltotta a fiú.
Nem szakíthatsz velem. Mi a híres álompár vagyunk. -akadt ki a vörös, kinek feje kezdett versenyezni a hajszínével.
Látod Ginny épp ez a baj. Neked mindig is a hírnév kellett. Téged mindig is a kiválasztott, a kis túlélő, a híres Harry Potter érdekelt, nem pedig önmagam. Akkor szerettél belém amikor még, nem is ismertél. A nevembe lettél szerelmes, nem a lényembe. -sorolta az igaz érveket Harry.
Nem is, én....., te nem vagy magadnál kicsim, gyere ülj le. Hülyeségeket beszélsz. -védekezett riadtan a legkissebb Weasly.
Hadjál Ginny, fogadd el, vége. Most meg menj aludni, mert hajnali fél 2, ripakodott rá a szemüveges, Ginnyre.
Majd idegesen kisétált az ajtón, azt jól becsapva. Vissza ment a szobájába és ledölt az ágyára, és sírt. Nem azért mert annyira fájt neki a szakítás, bár nem viselte túl jól hiszen Ron húgáról volt szó, de könnyeit valami egészen más okozta. A benne lévő űr, a benne lakozó sötétség, amit a rajta eluralkodó harag, csalódottság, szomoriság és düh képzett. Egyedül érezte magát, mintha egyedül lenne, a világ ellen, és nincs aki ott legyen vele. Bár Ron és Hermione mindig ott volt vele, mégis úgy érezte magára maradt. Van amit ők se tudtak róla, mert Harry még magának se merte bevallani, hogy mit érez, hogy ki ő, és hogy legbelül mi rejtőzik benne. Bár az egész varázsló világ tudta ki ő, a legbelső énjét senki se ismerte. Még maga is Harry is félt beismerni önmagának, hogy ki ő, és hogy milyen titkot rejt a szíve.
Nyár volt. Szeptemberbe ment Harry 5. be a Roxfortba. De sok ideje motoszkált benne egy gondolat, amitől még ő is félt. A gondolattol, hogy Harry Potter a lányok kedvence, valójában a fiúkhoz vonzódik. De tudta a fiú szíve mélyén, hogy ez az igazság. Ez az a dolog ami nyomasztja őt, ami miatt évek óta sírva alszik el. Ezen az estén is sírva borult az ágyba, majd könnyei közt álomba merült.

ez az 1. rész vége, remélem tetszett, ha igen akkor vote, és hamarosan töltöm fel az új részt. Köszi, hogy elolvastad. Puszi❤!