Fuss az életedért (ItaShisui♡)

7.🤎

Kézen fogva az ágyhoz vezet és lefekszünk.
-Aludjunk-súgja halkan a fülembe. Átkarolja a derekam és magához húz. Fejem és egyik kezem a mellkasán pihen. Egyenletes, nyugodt szívverésére alszom el. Mióta is várok erre? Most végre teljesen nyugodt és gondtalan vagyok.

Arra ébredek hogy Shisui végigsimít a hátamon.
-Felébredtél?-kérdezi óvatos félmosollyal az arcán, mire ijedten összerezzenek.
-Sasuke? Felkelt már? Látott minket így... aludni?-aggodalmamon megint jót mosolyog majd megrázza a fejét.
-Megnyugodhatsz. Még alszik-feleli majd magához húz egy lassú csókra. Elpirulok. Valahogy nem is érzem furának. Mintha mindigis ezt csináltuk volna. Mintha nem tegnap lett volna az első csókunk hanem évekkel ezelőtt.
-Lassan ideje indulni. Keltsd fel az öcsédet, én megyek és lerendezem a számlát.-szakítja meg a csókot és legnagyobb sajnálatomra kisétál a szobából, egyedül hagyva engem égő vörös arccal és az alvó kisöcsémmel. Kisimítok pár rakoncátlan fekete tincset az arcából majd egy puszit nyomok a homlokára.
-Ébredj Sasuke, lassan indulnunk kell.
-Jóreggelt Nii san.-mondja halkan majd ásít egyet. Összepakolom a cuccainkat aztán Sasukéval együtt Shisui után megyünk, akit a kijáratnál találunk meg.
-Már elég közel vagyunk. Valószínűleg a ma estét már a házamban töltjük.
-A házadban? Miféle házadban? Te is az Uchiha birtokon laktál nem?-kérdezem értetlenkedve.
-Igen, a birtokon laktam, viszont amikor felvettem a kapcsolatot Danzouval az Uchihákkal kapcsolatban, már akkor sejtettem, hogy nem maradhatok sokáig a faluban, szóval szereztem magamnak egy kicsi és biztonságos menedéket, egy békés, civil faluban. Oda megyünk most.-hát igen. Ez Shisuira vall. Ő mindig ilyen előre látó. Sasuke a nyakamba kapaszkodott és elindultunk. Az út végig csendesen telt. Egy szót sem szóĺtunk egymáshoz. Szerencsénkre nem futottunk bele egy ANBU osztagba, bár ez valószínűleg csak annak köszönhető, hogy fogalmuk sincs merre mentünk. A kapuőröket kicselezve szöktünk meg Konohából, így senki nem látott minket. Már sötétedett, amikor megpillantottunk egy kicsi, jelentéktelennek tűnő falut. Shisui egy elhagyatottabb erdős rész felé vette az irányt, ahol egy egészen jól elrejtett, kellemes hangulatú faház helyezkedett el. Tehát ez Shisui háza. Igen, azt hiszem valamit vártam tőle. Nem feltűnő, letisztult, de mégis szép. Unokatestvérem sosem szerette a nagy felhajtást, vagy a giccses, túldíszített dolgokat. Nem voltak nagy elvárásai. Nem vágyott palotára, nem akart Hokage lenni, csak egy szerető otthonra volt szüksége, amit eddig nem kapott meg, hiszen Uchiha volt és Uchiha családban nőtt fel. A klánból elmondása alapján összesen két ember volt fontos neki. Én és Sasuke.