𝖺𝗅𝗐𝖺𝗒𝗌 𝗒𝗈𝗎 ✓

𝟑 💌

I went to Amsterdam without you
All I could do is think about you

Másfél hét telt el és ahogy Namjoon ígérte tényleg minden nap felhívta Jint, írt neki és képeket küldött ez pedig nagyon nagy boldogsággal töltötte el a férfit.

- Szia, megékeztetek Amszterdamba? - kérdezte Seokjin miután felvette a telefont.

- Igen Jinnie, nincs ott még túl késő? Ugye nem akartál még aludni menni? - Namjoon nagyon szenvedett vele, hogy pontosan betanulja, hogy mikor hány óra van a legjobb barátjánál, de még nem teljesen ment neki a dolog.

- Még csak délután négy van - nevetett Jin. - Inkább mesélj, milyen Amszterdam?

- Gyönyörű, vagyis hát eddig nem túl sokat láttam belőle, ja és borzasztóan fúj a szél, de annyira nem zavar.

- Utálod ha fúj a szél - mosolyodott el a gondolatra Jin ahogyan elképzelte, hogy Nam folyton idegesen igazgatja a kócós haját amit a szél fújt össze.

- Jól van na - nevetette el magát a fiatalabb is. - Az tény, hogy eddig nem ez a legkedvencebb városom, de azt hiszem neked tetszene.

- Biztos vagyok benne, már régóta tervezgetem, hogy egyszer elutazok oda - merengett el Jin.

- Akkor még szerencse, hogy itt vagyok. Felfedezek minden szép helyet és akkor majd tudni fogom mit kell megmutassak neked.

Seokjin ugyan csak a hangját hallotta a másik férfinek mégis tudta, hogy mosolyog ez pedig az ő arcára is mosolyt csalt.

- Honnan tudod, hogy veled akarok menni? - persze csak játszott az idősebb, hát kivel mással akarna menni?

- Ooo...Rendben - Namjoon csalódott hangját hallva Jin felkuncogott.

- Joonie, hát persze, hogy veled szeretnék - nevetett Jin és valahol boldog volt, hogy Joon elszomorodott az ötletre, hogy nem vele menne.

Ezután már semmi érdemlegesről nem beszéltek csak kis apróságokról mégis ez mindkettejük napját teljesen feldobta.

Miután letették Namjoonnak elkellett indulnia összekészülni az egész napos város nézésre és persze fotózásra.

- Indulhatunk? - lépett be Minsun Nam szobájába miután pár perc várakozás után végre beengedte őt.

- Nem találom az egyik lencsémet, fogalmamsincs hol lehet - a férfi már kezdett kicsit pánikolni. - Pedig határozottan emlékszem, hogy nem vettem ki a dobozból.

- Én vettem kölcsön, még a repülőgépen kivettem a táskádból amíg aludtál. Le szerettem volna fényképezni a fényeket.

Namjoon megnyugodott, de közben kicsit mérges is lett. Talán azért mert alapvetően tudja róla mindenki, hogy milyen szétszort tud lenni ígyhát soha nem vesznek el tőle kérdés nélkül semmit. Ezt főleg Jin tudta, egyszer kölcsön vett valamit és Namjoon teljesen bepánikolt, hogy eltünt, azóta az idősebb kifejezetten oda figyel az ilyen dolgokra és ez nagyon jól esik Namnak.

- Máskor szólj - Joon nem akart veszekedni szóval úgy döntött ennyivel lezárja a dolgot csak induljanak már.

Egy parkban sétáltak ketten, Namjoon és Minsun amikor Nam meglátott egy bokrot. Gyönyörű világos rózsaszín virágok borították az egész növényt.

- Jin imádná - jegyezte meg Nam a bokrot bámulva.

- Fotózd le neki - bíztatja Minsun aki már rég sejtette, hogy a két férfi nem közömbös egymás iránt. Persze ezt konkrétan mindenki tudta Namjoonon és Seokjinen kívül.

Joon látta maga elött ahogy Jin nevetve beáll a bokor elé és kéri őt, hogy fotóza le. Már most úgy várta, hogy majd ketten is eljöjjenek ide és remélte, hogy akkor is ilyen szépen fog virágozni vagy még szebben.

- Kész - bólintott Namjoon amikor minden szögből lefotózta a növényt csak, hogy biztosan legyen egy tökéletes kép. - Mehetünk.

Ezután Nam már csak azt látta minden szép helyen a városban, hogy majd milyen lesz amikor Jinnel lesz itt. Ez egyszerre szomorította el és dobta fel őt teljesen.