Egy Párválasztó története

11. (A király)

Nehezemre esett összeszedetten viselkedni Adam bejelentése után. Hatalmas önuralom kellett már ahhoz, hogy ne fejtsem ki a véleményemet a kamerák előtt, egy atyai pofonnal párosítva.
Az elmúlt napokban vagy ezerszer megbeszéltük, hogy kik azok akiknek itt kell maradnia a palotában és, hogy Eleonora Whitenak minél hamarabb távoznia kell innen.

Adam viszont felrúgta ezeket a megbeszéléseket és kiejtett tíz olyan Kiválasztottat, akik tökéletes választások lettek volna a számára. Ráadásul mindezt azért, hogy engem felbosszantson. Milyen más magyarázat lehetett erre? A hazaküldött tíz Kiválasztott mindegyikével volt lehetősége találkozni az én közbenjárásomra. Eleonora White pedig még mindig itt van és továbbra is veszélyt jelent. Ki tudja, mikor fogja a fejemre robbantani az Illéa Palotát csak azért, hogy bosszút álljon az édesanyján? Vagy Rebekahnak más tervei voltak arra, hogy még a síron túl is fájdalmat okozzon nekem?

- Robert! - Egy idegesítő hang és egy idegesítő érintés rángatott vissza a Híradó stúdiójába. Amalia a vállamat fogva, aggódva nézett rám, amitől egyből felfordult a gyomrom. A teremben mindenki engem nézett, így igyekeztem megjátszani a szerető férjet.
- Felség, minden renben? - kérdezte Eva Strom.
- Igen, elnézést - mondtam és felálltam , ezzel megszabadulva Amalia érintésétől. Felsétáltam a pódiumra és megigazítottam a mikrofont. - Csupán izgatott vagyok, hiszen ez a bejelentés, ahogyan azt Ön is rengetegszer hangoztatta az este folyamán, újabb kapukat fog megnyitni Illéa előtt.
- Mindannyian nagyon izgatottak vagyunk, felség - mondta Eva.
Sokszor meglepett, hogy Eva milyen profin tudja vezetni a Híradót. Sosem érzékeltem a hangjában a megvetést és a haragot irántam, pedig tizenöt évvel ezelőtt elég viharosan vetettem véget a kapcsolatunknak. De sajnos királyként nem kockáztathattam a lebukást egy ilyen esetben és Eva sem elégítette ki minden vágyam. A végén kezdett belémszeretni, amitől kirázott a hideg. Én egyedül egy nőt szeretek, aki meghalt és még holtában is tönkre akar tenni.

- Nos, - köszörültem meg a torkomat és belekezdtem a mondandómba. - az elmúlt hónapok során számos tárgyalást folytattunk le Franciaországgal, hogy a két ország közti külpolitikai viszonyt erősíthessük. Örömmel jelentem be, hogy ezek a tárgyalások sikert arattak. Büszkén jelentem be, hogy a napokban a francia király unokája William de Sauveterre az Illéa Palotába érkezik, hogy hivatalos kereteken belül feleségül kérje a lányom, Vanessa Schreavet. Ezzel a friggyel Illéa és Franciaország szövetséget köt, amely országunknak külpolitikailag, gazdaságilag és katonailag is jelentős.
- Ez valóban remek hír, felség. - A teremben mindenki tapsolni kezdett, mindaddig, amíg egy hatalmas csattanást nem hallatszott. Vanessa felpattant a székéről és kirohant a stúdióból, megzavarva ezzel a Híradó adását és a közönség tapsolását is.
Az az ostoba lány! Fogalmam sincs honnan örökölte a vehemenciáját, de Vanessa néha még Amaliánál is jobban bosszantott. Adam legalább az esetek többségében képes azt tenni, amit mondok neki, de az ikertestvére...
- A hercegnő valószínűleg túlságosan is izgatott az esküvővel kapcsolatban - próbáltam menteni a menthetőt. - Biztos vagyok benne, hogy amint egy kis friss levegőhöz jutott, rendben lesz.
- Köszönjük, felség - mondta Eva Strom, én pedig a helyemre fáradtam.
Adam és Amalia dühös pillantásokat intéztek felém, amit egyszerűen nem tudtam megérteni. Hónapok óta csak ezen dolgozom azért, hogy Illéának megfelelő lehetőséget biztosítsak, ők meg ilyen lesújtóan néznek rám. Illéa egy fiatal ország, minden lehetőséget meg kell ragadnunk a fennmaradásra.
- Illéa népe! - vette át a szót ma utoljára Eva Strom. - A Híradó mai adásának a végéhez értünk. Ez az este rengeteg izgalommal szolgált számunkra és biztos vagyok benne, hogy ez a következő napokban sem lesz másként. Jó éjszakát kívánok minden illéainak! Viszontlátásra.

A kamerák kikapcsoltak, a reflektorfények már nem világították meg a pódiumot. Sylvia Delaney kivezette a stúdióból. A kiesett Kiválasztottak sírva hagyták el a helyszínt annak tudatában, hogy nem voltak elég jók a fiamhoz. Amiben mondjuk tökéletesen igazuk is volt.
Eleonora White zárta a sort, aki több másik Kiválasztottal beszélgetett miközben kifelé haladtak a teremből. Alig bírtam ránézni, annyira hasonlít arra a mihaszna apjára. Viszont, amikor a szemeibe nézek, Rebekaht látom magam előtt, aki annak idején ugyanilyen nyugodt arccal hagyta el a Híradó stúdióját, mint most a lánya.