A világ megtört minket

Minpyo leleplezése

Z-Uk
szemszöge

Iskola után J-Hoon-al és Yuseong-al levágódtunk a TV előtti kanapéra és szokás szerint beszélgettünk. Engem még mindig Ron szavai aggasztottak és azóta is rajta tartottam a szemem a két jövevényen, de egyszerűen nem tudtam, hogy közelítsem meg a témát, nem egy olyan dolog, amire egyszerűen rákérdez az ember, hogy ''Hé, te ufó vagy?'' még a végén valami lézersugárral megöl egy pillanat alatt vagy kitudja, óvatosnak kell lennem. Benji és J-Hoon már kissé unja ezt a témát, mert azóta is folyton felhozom nekik, hogy láttak-e valami gyanúsat, de az ő kételkedésük már teljesen elszállt és mintha Ron nem is mondott volna semmit, ők teljesen megbíznak bennük. Most is szerettem volna erről beszélni J-Hoon-al de mivel Yuseong nem tudott erről a dologról, nem hozhattam fel.
Hirtelen Gunmin lépett be a szobába, szokásához híven maszkban és kesztyűben, valamiért sosem veszi le ezeket, viszont most egy kis üvegcse is volt a kezében.

- Elkészült. – mondta és diadalmasan a magasba emelte a kis üvegcsét, mint valami trófeát.

- Mi van a kezedben Gunmin? – kérdeztem kíváncsian, tudtam, hogy már napok óta kísérletezik valamin a szobájában, de eddig még nem állt elő semmi kézzel foghatóval.

- Tudjátok, hogy nagyapám mielőtt meg nem halt volna egy könyvet adott nekem. A könyvben nagyon régi receptek vannak, amivel az emberekben lakozó különleges képességeket lehet felszínre hozni, ahogy a pletykákban teszi az a furcsa öregember valahol az erdő mélyén. A könyv már generációk óta öröklődik, de nagyapám szerint nem mindenki szület arra, hogy ezeket a különleges italokat ki tudja keverni. A hozzávalókat is nagyon nehéz beszerezni és ha valami egy kicsit is félre sikerül az súlyos következményeket vonhat maga után, ezért is, csak ilyen kis adagot csináltam, de ez is elég lehet egy erő felszínre hozására. – mesélte Gunmin, mi pedig kíváncsian hallgattuk, mivel ez tényleg elképesztő ha Gunminnak sikerült létrehoznia egy ilyen italt.

Na és igen, a különleges erők. Valaki születik vele, de mesterségesen, ilyen szerekkel is elő lehet az emberből csalogatni. Úgy tartják, hogy minden emberben van egy különleges erő, de ritka az akinek magától elő is jön, akinek van, az általában valamilyen természeti elem képességét kapja meg, ezek a leg erősebb erők és ilyen vagyok én is. Születésem óta tűz képességeim vannak és akármikor tűzcsóvákat tudok előhívni a tenyeremből. És a furcsa öregember az erdő közepén? Nos, ő nagyon titokzatos, a neve Tiger, közülünk senki sem látta még, de ha igazak a pletykák, akkor a legerősebb erő tulajdonosa lehet és rengetek szer van a tulajdonában amiket saját kezüleg kever és állít elő, de csak kiválasztott embereknek ad belőle, akik nemes célra használnák a hatalmukat.

- Mi lenne ha kipróbálnánk? – tartja felénk Gunmin az üvegcsét.

- Hogy mi lenne? Hát baj lenne, az. – mondja kissé dühösen J-Hoon és rá sem néz az üvegre, csak kapcsolgatja a csatornákat a TV-n, de Yuseong mit sem törődve a ''baj'' vagy ''veszély'' szó jelentésével, felpattan a kanapéról és Gunmin elé áll.

- Adj egy koreszt haver! – veszi ki az üvegcsét Gunmin kezéből és le is veszi a tetejét, amit laza mozdulattal dob félre. – Mindig is különleges erőre vágytam, mint amilyen neked is van Z-Uk.

- Ez azért nem terem minden bokorban. – villantok meg egy apró lángot a tenyeremen amitől Yuseong szeme felcsillan és meg is húzza a kis üvegcsét és a tartalma már el is tűnt benne.

- Na mit érzel? – kérdezi Gunmin izgatottan.

- Semmi változást, bár az biztos, hogy borzalmas íze van, pfhaj. – nyújtja ki a nyelvét undorodva – Ti láttok rajtam valami változást?