Összetörve /Kim Taehyung ff./

3. rész/ ,,apa"/

Reggel arra keltem hogy iszonyatosan fájt a mellkasom, és el zsibbadt teljesen a bal karom. Mikor ki nyitottam a szemem, láttam ahogy Yoongi rajtam fekszik, el nyitott szájjal és úgy ölel magához mintha most látna engem utoljára. Olyan aranyosan aludt hogy legszívesebben még hagytam volna aludni, de nem éreztem a tüdőm, ahogy a bal karomat sem, és nagyon nagyon pisilnem is kellett. Aranyos hughoz illően le borítottam magamról, vele eggyütt az ágyról is, aminek következtében akkorát esett, hogy az nekem fájt. Upsz...
-A kurva életbe. Ez meg mi a faszom volt, basszuskulcs- dörmögte.
-neked is jó reggelt. Pisilnem kell fájt miattad a tüdőm és nem érzem a bal karom. Meg érdemelted.
-Ajj hugi akkor menj, intézkedj és csinálj reggelit. Mennyi az idő?
- reggel 9:37.
-Micsoda? Hisz az nekem meg csak hajnal!
- hidd el, én is aludnék még, ha nem akartál volna ki nyírni- forgattam meg a szemem.
-Jó bocs. Most az egyszer nem árt ha ilyenkor kelek, talán ki bírom.
-Ki fogod.
-De csak mert van egy csodás húgom akiért megéri fel kelni - vigyorgott rám mint a tejbetök
-jól van vigyori pattanj és húzz le enni.
- nem vagyok vigyori,csak most, mert örülök hogy van egy húgom.
- Te nagyon nem tudsz le akadni az ügyről.
- csodálkozol rajta? Tudod te hogy ez mennyire állat?
-Igen, Elvégre most ugyanezt élem át, csak nekem bátyám van.
-Hm, jogos. Na jó zúgok enni.

Gyorsan vettem egy zuhanyt, majd le mentem készen a Konyhába megnézni hogy mit művel, mert finom illat járta át az egész lakást.
-Mit csinálsz?- kérdeztem mire megfordult. Úgy meg lepődött a kinézetemen hogy le ejtette a táblacsokit. Szegény csoki:(
-ezt nem hiszem el. Ez most komoly? Ez valami családi vonás? Hé azt hittem te ilyen cukin fogsz majd ki öltözni, én meg majd mint a védelmező rossz fiús bátyus megyek melletted. Erre te is ilyen rossz vagy,  és még cuki is, de az csak kicsit. Uhh... Ez eszméletlen.- akadt ki először de a végére vigyorgott mint a vadalma.
-Jó vigyori, inkább mond mit csinálsz és miért kellett előttem megölnöd a csokit.
- palacsintát csinálok, az te adagod már kész van, ülj le enni. A csokit csak rá akartam olvasztani öntetnek.
-Oooh de jó Köszönöm.  - mondtam majd adtam az arcára egy puszit,  amit viszonzott, majd le ültem az asztalhoz enni. -Amúfgy mifkor mefgyünkf Apfáhovz? -Kérdeztem teli szájjal.
- Hé előbb legalább nyeld le amit eszel. Reggelizünk utána el indulunk hozzá jó?
-oksa. Amúgy azt mondtad hogy eredetileg nem ilyen vagy,  csak most, mert örülsz nekem. Akkor milyen vagy?
-Mogorva, bunkó, lusta, és hát eléggé ellenséges.
- nem tudom belőled ki nézni.
-mert nem így ismertél meg.
-Mivel foglalkozol?
-..... Hát.... Az mindegy.
- Naaa.
-Egy cégnél dolgozom mint Rapper, és dalszöveg író. Elsőnek csak egyedül kezdtem de azóta egy bandába is be tettek, akik eléggé ismertek mostanában. Majd be szeretnélek mutatni nekik.
-Ma?
-Ma.
-Óh, oké. 

Miután megreggeliztünk buszra szálltunk, Yoongi maszkban a rajongók miatt persze. Miután le szálltunk megfogta a kezem és el indultunk.
-tegnap mondtam hogy meg szivatjuk.
-Igen. És mivel?
- úgy mutatlak be mint a barátnőm. Kíváncsi leszek hogy reagál. És nem Min leszel hanem..... Kim.
-Rendben.... huhh. Nagyon izgulok.
-én nem.
- mert az apád. Akit ismersz.
- a te apád is.
-paraszt- motyogtam,  mire nevetve vállon boxolt. -Auu.
-Megérdemelted. És megjöttünk. - mondta majd ki nyitotta a kaput és be engedett. Az ajtónál még bénázott egy sort, de végül be jutottunk.- apa! Gyere le egy kicsit! -üvöltötte el magát Yoongi, bár egy kicsit sem kedvesen.
-Megyek fiam, egy perc!- jött a válasz.
-Nincs annyink húzz bele!
-Annyink?-kérdezte ezt már a lépcső aljáról majd rám nézett. Elég furcsán méregetett, mintha sejtené hogy ki vagyok. - hogy hívnak? És hogy hogy a fiam lányt hozott haza?
-Kim Sora vagyok Yoongi barátnője üdvözlöm.-mondtam majd meg hajoltam illedelmesen.
-Óh, egy újabb kurvád van?
-Állj le...- szűrte a fogai között Yoongi idegesen. Aucs. A saját apám elsőre le kurvázott.
- Te tudod... De ha megint valaki/ jelen esetben ő, sírva rohan le a szobádból csak úgy közlöm előre: én megmondtam. Le merem fogadni hogy csak egy a sok közül.
-Fogd már be a pofád! -üvöltötte el magát Yoongi amitől nagyon meg ilyedtem. - Mondcsak Mit is mondtál anyáról? Hah? Mi is történt?- kérdezte tőle idegesen. Apa hirtelen le fagyott és értetlenül nézett Yoongira.
-Ez honnan jött?
- Pf. Hát persze. Te komolyan nem ismered fel a húgom? A saját lányod akit ott hagytál meg mielőtt megszületett volna, nem mellesleg épp most kurváztad le. Mondcsak hogy is van a sztori?- kérdezte idegesen, mire felém néztek mind ketten. Apám szemébem felismerést lattam, Yoongiéban pedig dühöt és aggódást. Magához húzott majd megölelt nyugtatás képpen, mert észre vette hogy megilyedtem.
-Te meg... Ez most komoly?
-Ha te vagy Min Jiho, akkor igen teljesen komoly. Anyámat Min Yunheet gondolom nem kell bemutatnom. -mondtam gúnyosan.
-Azt hittem elvetett téged. Az a kurva még erre se volt képes?
-Az a kurva meghalt, az a kurva miattad nem láthatta elsőszülött gyermekét és felnevelt engem szóval válogasd  meg a szavaidat hogy kiről hogy beszélsz!- ordítottam el magam.