Jeff és én [Befelyezett]

10.rész

Az előző részben nem volt sok Ikhletem, szóval össze csaptam valamit. Mivel az nem lett valami jó, remélem ez már elnyeri a tetszéseteket. Amúgy úgy tervezem hogy még ezen kívűl egy rész, aztán vége. Mivel 2019-ben csináltam ezt a könyvet, és már be kéne fejeznem.

Miután hazaértünk, Nina ködszert hozott Tobi/Toby kezére, és ellátta a sérülését.
Utána beszélgettem egy kicsit Ninával, és megkerestem Jeff-et, hogy felköszöntsem mivel ma van a szülinapja.
Meg is találtam a szobájában miközben a kését élezte.

-Én: Szerintem az a kés már elég éles.

-Jeff: Ha te mondod....

Rám se nézett és ki ment a szobából egyedülhagyva engem.
Nem értem hogy mi baja, valami rosszat tettem volna? Azt kétlem, de majd inkább megkérdezem tőle később.

                 -Time skip *Este*-

Este felkeltem, mivel mocorgást hallottam a folyosóról, mivel mint mindig, most is kíváncsi voltam hogy mi az, így ki mentem és megnéztem.
Jeff volt kint, és (!?!) sírt, közben motyogott valamit. Közelebb mentem hozzá, és átöleltem hátulról.

-Én: Mi a baj?

-Jeff: Mit érdekel az téged?

-Én: Csak érdekel, mert szeretlek!

-Jeff: É-Én sajnálom, de.... tegnap volt a születésnapom és nem köszöntöttél fel.
Ezért ú-úgy éreztem, hogy nem is érdeklek téged...

-Én: Erről szó sincs! Igenis érdekelsz.
Amikor be mentem hozzád akkor akartalak volna felköszönteni!

-Jeff:Sajnálom, hogy ok nélkül bedurciztam. Ügye nem haragszol?

-Én: Miért haragudnék? Rád soha nem lennék képes haragudni!

-Jeff:Hogyan tudsz mindig ennyire nyugodt lenni?

-Én: Nem mindig vagyok nyugodt, de te miattad mindig megnyugszom. Ezért szeretem azt amikor velem vagy, vagy a közelemben.

-Jeff: Hát akkor ez kölcsönös.

Elengedtem az ölelésből, ő megfordult és megcsókólt. Most finomabban csinálta mint előzőleg.
Pár pillanattal később ajkaink elváltak.

-Jeff: Holnap el jössz velem egy nagyon szép helyre?

-Én: Veled bárhova!

-Jeff: Akkor azt hiszem eljössz, nem?

-Én: Természetesen megyek.

Ezután most én csókóltam meg.