Lassan kinyitom a szemem és nem látok mást, mint egy koszos vödröt és pár vékony pokrócot a földön, amin fekszek. Iszonyatosan fáj a fejem. Felülök majd meglátom az ajtót amihez odakúszok. Próbálom elérni, de hirtelen kinyitódik az ajtó. Belép rajta az elrablóm. Nem hiszek a szemenek.
-Fe.. Feketemacska? - elált a szavam mikor megláttam.
-Igen hercegnő én vagyok. Most gondolhatod, hogy miért is vagy itt. Nos elmondom. Kell a szemed drágám. A szemedben benne van egy kis csipp amit halálfej ültetett bele mikor katica harcolt vele. Igen tudom, hogy te vagy. Nem vagyok hülye bogarak. Láttam a hasonlóságot. - legugol elém.
-A szemem? Nem adom. Kell nekem, hogy lássak. Mikor jöttél rá hogy én vagyok? - lassan sírva mondom.
Nem mondott rá semmit csak kimenet az ajtón és bekulcsolta.
Napok teltek el amióta itt vagyok. Vagy csak órák? Nem is tudom. Olyan egyhangú minden. Egy ideje már nem láttam macskát, de nem is bánom hisz ki akarja venni a szemem. Gondolataimból az ajtó zárja zökkent vissza. Belép rajta macska, amitől én megilyedtem. Volt nála valami moslékos vödör féle onnan hittem azt hisz bűzlött és koszos volt. Elém tette majd felállított.
-Most szépen ki fogom szedni a csippet, hogy megtaláltam halálfejet.-félek és már sírok.
Kivisz a helyiségből ,majd egy kórterem félébe visz ,ahol egy fehér koppenyes ember van ott ,aki segített engem fel tenni az asztalra ,majd lekötözött. Pár perc múlva egy fecskendővel tér vissza a doki aki beadja az innyekciót a halántékomba. Ordítottam ahogy tudtam, de pár perc múlva elaludtam.
Sziasztok ez lett volna az első rész remélem tetszett. Sziasztok, 🥺
