✨ || 𝟏𝟐 (𝟐/𝟐)

166 33 17
                                    































lee felix kocsijában utazni jó volt, legalábbis chan, jeongin, és még maga lee felix szerint is. ám ezt nem mondhatta el magáról woojin, aki a lehető legtávolabb ült chantól a hátsó ülésen, így utaztak hátul, több tíz centi választva el őket egymástól. habár chan tudta, hogy nem közömbös neki az idősebb, tiszteletben tartotta azt, hogy esetleg ez visszafelé máshogy van, ezért nem próbálkozott nála.

ahogy a buli helyszínére -lee minho lakásához- értek, mindenki kiszállt a kocsiból, majd befelé vették az irányt.

felix és jeongin valahová a harmadik percben eltűntek, így chan és woojin feszengve léteztek egymás mellett.

"megiszunk valamit?" kérdezte az ausztrál, ahogy hyungjára sandított.

"ja, miért is ne" vont vállat, és már ott sem volt; kereste hogy merre lehet a konyha, ahol valószínűleg a többféle alkohol is rejtőzött.

ahogy a konyhában kettesben iszogattak, nem szólaltak meg egyszer sem, csak a legelején annyira, hogy egészségedre.

mindketten a gondolataikba merültek. woojin azon gondolkodott, hogy miért is jött el, chan pedig azon, hogy mégis mit kellene tegyen, hogy jobb kedvre derítse a mellette ülőt.

"már nem fogok kapni több levelet?" kérdezte lassan, halkan a szőke, mire a másik csak megrázta a fejét.

"a játéknak vége. tudod, hogy ki vagyok, szóval nem lenne sok értelme továbbra is lejáratnom magam előtted" motyogta.

"nem járattad le magad" mosolygott chan, majd levette zakóját és maga mellé tette.

a mozdulat közben megfeszült rajta fehér inge, amit woojin tökéletesen látott.

nagyot nyelt. azt gondolta chan tökéletes, talán mert így is volt. számára az. bárki mondhat rá bármit, ez nem fog számára változni, soha.

"mi a baj?" kérdezte chris, ahogy a maga elé meredő fiút nézte.

amikor nem kapott választ, letette a poharat, majd woojin elé mászott, bele hajolva személyes terébe. woojin chan ajkaira, majd szemeibe nézett, végül inkább lehunyta szemeit.

"mi a baj?" ismételte meg önmagát, de a másik nem válaszolt neki.

chan széthúzta woojin felhúzott lábait, így még közelebb férközve a fiúhoz, aki piszok módon ellopta a szívét. centiméterek választották el egymástól őket, de a barna hajú talán még levegőt sem mert venni.

"én- kedvellek, kim woojin..." suttogta szavait, ahogy orruk összeért. "s-sajnálom" motyogta, majd az előtte levőt tarkójára fogva közelebb húzta magához.

bang chan megcsókolta kim woojint.
































0812.

✔ || 𝘀𝗼𝗺𝗲𝗼𝗻𝗲 𝘂 𝗹𝗼𝘃𝗲𝗱Onde histórias criam vida. Descubra agora