A Jó és a Rossz[NCT/WayV]

TÍZENKETTEDIK

SHIN pov:

Annyira édes a Johnny komolyan mondom. Miközben sétálunk, folyton hozzáér a kezemhez. Én ránéztem a kezére, és azon gondolkodtam, hogy milyen jó lenne ,ha úgy mennénk, hogy fognánk a kezünket.
Meghívlak egy kólára!- mondta
Persze! Gyere!- fogta meg a kezemet
Olyan nagy keze van. Az enyém szinte elveszett benne.

A kólából az lett, hogy utána szépen bementünk a boltba és csak úgy pakolta a
csipszeket a kosárba.
Nem kellett volna ennyi mindent venned!- nevettem
Neked bármit megveszek!- fogta meg a kezemet.- Szeretnék feltenni egy kérdést!- ült közelebb, és valamiféle dobozt vett elő.
Lennél az én egyetlen szerelmem örökre?- nyitotta fel a dobozt, amiben egy nagyon szép fülbevaló.
Úrsten, te mennyit költöttél rám?- kérdeztem tőle
Nem válaszoltál a kérdésemre!- sóhajtott egy nagyot.- Vagy talán nem akarod?- lett szomorú hirtelen
Mii? Dehogy is. Erre vártam!- ugrottam rá, mire eldőltünk.
Szeretlek!- mondta.
Ííí, én is!- öleltem át szorosan
Mostmár az enyém! Semelyik ribanc nem nézhet rá ettől a perctől kezdve.

Seol pov:

Hol vannak már?- suttogom magam elé
Kik?- kérdezi Haechan
A barátnője, meg Johnny!- iszik bele a vízébe Doyoung
Jaa, szerintem nemsokára itt vannak.- mondja Tael
Johnny egy kicsit béna.- nevet Yuta
Ez nem igaz!- csapkodja meg Haechan
Ne üssél már te őrült!- szól rá
Hello Hello.- jöttek ide hozzánk heten.
Hé neked különösen hello!- kacsint rám az egyik.
Ahj, unom, hogy mindenkinek ezt csinálod Xiaojun!- húzta el onnan egy nagyon aranyos fiú.
YangYang vagyok!- mutatkozott be
Öhmm, Seol!- mondtam. Egy kicsit zavarba jöttem tőle. Mark mintha egy kicsit morcosan nézett volna. Mi baja van. Egész végig nevettetett kaja közben. Odamentem és félrehúzódva a többiektől, megkérdeztem, hogy mivan.
Miért nézel olyan mérgesen rám?- néztem a szemeibe
Nem mindegy?- rántotta ki a csuklóját a kezemből.
Nem erőltetem inkább. Bemegyek a terembe.
Hova mész?- fut hozzám Yuta és Haechan
A terembe!- mennék el, de hátulról rám ugrott Haechan.
Te mit csinálsz?- estem el majdnem, a hirtelen súlytól.
Nem mehetsz sehová!- csimpaszkodott belém.
Dehogynem!- próbáltam leszedni magamról.- Yuta kérlek segíts már!- kiabáltam a fiúra aki csak nézett.
Elég kis kanos, szállj le róla!- szedte le rólam.
De ne menj már el.- húzott vissza.
Jólvan már!- indultam meg