Napfény a tónál

Part 1

Arghh... megint ez a hülye ébresztő. Eléggé jogtalanul morgok mivel hát én akartam a nyári szünet kezdetén is 5:15-kor kelni mert futni indultam reggel. Természetesen legjobb barátnőmet is magammal rángattam, csak imádkozni tudok, hogy ő ne legyen ilyen morgó hangulatában.

Bocsánat már majdnem el is felejtettem bemutatkozni. Nagy illetlenség lett volna kihagyni ahhoz mérve, hogy próbáltak illemtudó és példamutató kislánynak nevelni (néha több kevesebb sikerrel).

Na szóval pontokba szedem a leírásom mert a mai rohanó világban (elcsépelt szöveg, de van valóság alapja, szeretem megfigyelni a körülöttem történő dolgokat) úgysem olvasná el senki, ha sűrítve írnám le.

Lényeg

Név: Fodor Janka

Életkor: 16

Születésnap: augusztus 17

Csillagjegy: oroszlán (már ha valakit ez egyáltalán érdekel)

Tesó: 1 bátyó – Kornél beceneve Kokó ezt még kiskoromban ragasztottam rá. Ja, és 18 éves.

Lakhely: Budapest 

Legjobb barátnő: Lili (nekem Lulu :P)

Hát így ennyi is bocsi, ha valaki valami érdekesre számított.

Kipattantam az ágyból felkaptam az edző cuccom, felkötöttem a hajam, bepakoltam a táskámba, beleugrottam a cipőmbe és indultam is. Lulu 1 utcára lakik tőlem én mentem elé a megbeszéltek szerint. Meglepve szaladtam oda Luluhoz, aki a házuk előtt várt rám hozzá tenném erre nem számítottam, fejben már készültem elővenni a telefonom és tárcsázni Lulu számát, hogy tolja ki a seggét a kapun és induljunk futni.

-Napsütéses jó reggelt – vigyorogtam Lulu képébe, akit próbáltam meggyőzni, hogy jó ötlet ez a futós dolog, de közben saját magamat is ebben a hitben erősítettem.

-Te most meghülyültél vagy egy facebook-os pozitív energia csoporthoz csatlakoztál, ahol minimum 50+os az adminisztrátor? – üdvözölt kedvesen.

- Uhh de harapós ma reggel valaki.

- Reggel? Janka 5:40 van- nézett a telefonjára – ez HAJNAL plusz, ha hozzá kalkulálom, hogy NYÁRI SZÜNET van akkor jelenlegi számításaim szerint akkor ez ÉJSZAKA – mordult rám, de nem haragudott (rám egyszerűen nem tud :P)

- Jó-jó igazad van, de mégis csak van előnye ilyenkor jobb a levegő és még jobb formába is tudjuk hozni magunkat mert az általunk választott táborba a sok túrázáshoz ez csak a javunkra válik. – kezdtem el sétálni a futópálya irányába

- Persze, hogy igazam van - vágta rá és sétált tovább mellettem. Ezek szerint az ,,éjszakai" agyi kapacitásával annyit mért fel, hogy igazat adtam neki, vagy csak a mondanivalóm ezen részét tartotta fontosnak.

A kis ,,incidens" után mindketten lefáradtunk tekintve, hogy mindez 5:40 körül volt nyáron így csak csendben baktattunk egymás mellett. Én épp abban reménykedtem, hogy ne legyen senki a pályán és ne tudjon senki se mozizni a mi első ,,bevetésünkön".

-Hát ilyen nincs – sziszegtem, a pályán egy számomra kelletlen személy futkározott...

Ő lenne Dominik a hátunk mögött hagyott tanévben csapódott a mi társaságunkhoz, ahol egészen addig négyen jól meg voltunk. Én, Lulu, Lóri (hivatalosabban Lóránt) és Dani 9.-ben ismerkedtünk össze és egész hamar jó kis csapattá verődtünk. Aztán jött a 10. amikor Lóri rendszeresen elkezdett járni úszni és megismert pár srácot az egyikről második félévben kiderült, hogy évfolyamtársunk.